Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények nem az ősök példáján buzdulva hasonló tettre hevítenek. A magyar történet százados küzdelmeiből emelkednek ki e czimerek dicsőségesen és büszkén, mint a vármegyék jelvényei, hirdetve, hogy a jog s igazságért a békés zöld asztal mellett ép úgy, mint a harczmezőn eleget tettek kötelezettségöknek, hirdetve azt, hogy az alkotmányos szabadságnak s a nemzetiségnek és e nemzet összes jogainak a legnagyobb viharok közt is rendíthetetlen hívei, pártfogói és védői voltak az általuk jelképezett vármegyék."

3 E gondolatoktól vezérelve igyekeztünk aprólékosan feldolgozni Fejér vármegye jelképrendszerének közel három évszázadon átívelő históriáját. Fejér (vár)megye címeres pecsétjének hatósági jogkört szimbolizáló, hadi jelvényként szereplő, illetve díszítőelemként előforduló helyi — a kutatások mai állása szerint feltárt és közel három évszázadon átívelő — ábrázolásának historikus szintézise, szfragisztikai, heraldikai és vexillológiai összegzése időszerű. Ezzel együtt a korábbi, valamint a közelmúltban folytatott kutatási eredmények monografikus igényű áttekintése, elemzése és — a vonatkozó forráshelyek közzétételével — publikálásának szükségessége is vitathatatlan. A címeres pecsét históriájának feltárásán, történeti változatainak — elsődleges célkitűzésként meghatározott — ismertetésén és értékelésén túlmenően különös figyelmet fordítottunk a vármegyei jelképet is magába foglaló, különböző fajtájú és típusú zászlós műtárgyak, valamint a térség történeti emlékein illusztrált, heraldikus Szent István király alakja lokális variánsának bemutatására és ábrázolására is. Fejér vármegye címeres pecsétje történetének historiográfiája merőben szűkkeblű, mindazonáltal feltárt és felhasznált forrásanyaga is meglehetősen szórványos, 20. századi históriájára pedig periférikus figyelem irányult a közelmúltig. Fejér vármegye elnevezésének eredetével és címerével első ízben, 1879-ben Rezső (Réső) Ensel Sándor foglalkozott a székesfehérvári társadalmi folyóirat hasábjain. Legfőbb értéke az 1837. évi címermegújító diploma latin szövegének kivonatos fordítása.

4 A hatósági címerek első tudományos gyűjteményében 3 Uo. 86. Hattyuffy Dezső (1851-?) bölcsészdoktor, vármegyei tiszti ügyész, utóbb árvaszéki ülnök. Irodalmi, társadalmi, közigazgatási, történeti és régészeti témájú értekezéseket publikált számos folyóiratban és szaklapban. Mint a Székesfehérvári és Fejér vármegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára szerkesztette a Székesfejérvár című hetilapot (1873-1879) és az egyesület évkönyvét. Főbb művei: HATTYUFFY, 1881.; Moha község történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1883; A pecsétekről. Rövid ismertetés. Székesfejérvár, 1883. (Különnyomat a Tudósítóból); HATTYUFFY, 1884. Vö. SZINNYEI, 1896. 499-501. 4 REZSŐ, 1879. 296. Rezső (Réső) Ensel Sándor (1833-1899) ügyvéd, királyi táblai fogalmazó, Pest vármegyei központi ügyész. Az 1860-as esztendőkben vármegyei címeres karosszékek beszerzését indítványozta. Az elkészült címerek a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termének mennyezetét díszítik. Vö. SZINNYEI, 1906. 806-813. Fejér vármegye településeinek pecsétjeit, pecsétlenyomatait 1863. évi gyűjtése során ugyancsak ő őrizte meg az elkallódástól. Vö. BALÁZS, 1974.370. A Magyar Országos Levéltár által az intézményben őrzött iratanyagról kiadott levéltári segédlet szerint a pecsétgyűjtemény „legkutatottabb része az Altenburger-Réső-gyűjtemény »községi pecsétek« sorozata, azaz a történelmi Magyarország helységeinek viaszpecsét-, illetve bélyegzőlenyomatai vármegyék, azon belül a települések nevének betűrendje szerint csoportosítva". — SUNKÓ, 2006. 7. (Fejér vármegye címeres pecsétjéhez 1. MOL V 5. A/III/e 27. d. 18. t.) A Pozsony és Nyitra várme102