Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről / 3–61. o.

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről lyek mérhető, anyagiakban megnyilvánuló eredményeket hoznak. Részben pedig a jelenség kihatással van arra is, hogy a kultúra „termelőit" is igyekszenek valamilyen módon mérhetővé tenni, monitoringnak alávetni. Ez a törekvés veti fel leginkább a levéltári szervezet és az egyes levéltárak belső irányításiellenőrzési rendszerének, vagy például a levéltári normarendszer — utóbbi esetben jó évtizede húzódó — fejlesztésének, illetve kidolgozásának szükségességét! Jól illeszkedik ebbe a gondolatsorba a jelenlegi kulturális miniszter által 2006. december 13-án (Luca napján!) jegyzett vitaanyag egyik kitétele: „A kulturális modernizáció a teljesítményelvű követelményrendszer kialakítását, intézmények stratégiai (menedzsment) tervezését jelenti, illetve nyitást külső források felé." 1.6. Összegzés. A levéltárak egy olyan környezetben kelnek versenyre a források és a presztízs növeléséért (de legalább az elért pozíciók megőrzéséért), amelyben a versenytársak száma egyre csak nő, a forrásosztók pedig — különösen pénzszűkében — elsősorban azokat a fejlesztéseket preferálják, amelyek a közkultúrát (a köz kultúráját) erősítik. Ugyanakkor lehetőségekkel kecsegtet a számukra az, hogy olyan iratok birtokosai, amelyek jelentős közérdeklődésre tarthatnak számot, tevékenységük alapvető lehet az identitáskeresés igényének felkeltésében, az önazonosság-tudat erősítésében, és mindehhez társulva e javak alkalmasak az infokommunikációs eszközökön keresztül történő közvetítésre (is), és így a levéltárak hozzájárulhatnak a hozzáférés esélyének növeléséhez. 2. A kulturális kormányzat levéltárképe 2.1. A közkultúra előtérbe kerülése A fentiekben említettek következménye, hogy a kulturális igazgatásban egyre nagyobb teret nyer a közkultúra fogalma. Azok a területek, amelyeket ide sorolnak, jelenleg privilegizált helyzetet élveznek a forráselosztásban, az arra vonatkozó programokban pedig központi helyet foglalnak el. És a gond itt kezdődik. A fogalom tartalma még nem véglegesült a kulturális kormányzat szóhasználatában. Bizonyosan és egyértelműen ideértik a közművelődési szférát (művelődési intézményeket), a múzeumokat és a könyvtárakat. A levéltárak azonban leggyakrabban hiányzanak a felsorolásokból. Jól példázza ezt a jelenlegi miniszter A kulturális modernizáció irányai című tézisgyűjteménye, mely az első fejezetében tárgyalja a modernizáció egyik stratégiai prioritását, az esélyteremtés elősegítésére megfogalmazott Kulturális vidékfejlesztés programot, ezen belül is a kifejezetten a közkultúra erősítésére megfogalmazott KÖZKINCS-et. Nos, ebben a fejezetben hallhatunk művelődési házakról, könyvtárakról, múzeumokról, de a levéltár kifejezést hiába keressük. A levéltárra vonatkozó elképzelések csak a 6