Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények ismételten előtérbe, összefüggésben a párt új gazdaságpolitikai szervezetének kialakításával. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. április 10-én tárgyalta első ízben az Állami Tervbizottság (AT) létrehozását, a döntéshozatalt azonban — az irányelvek átdolgozásáig — elhalasztotta. Az ülésre Nyers Rezső készített előterjesztést. Ez az Állami Tervbizottságot a Minisztertanács szerveként 1973. július l-jén kívánta létrehozni. Működéséről a kormányt folyamatosan tájékoztatnia kellett volna, határozatai csak a kormány jóváhagyó tudomásulvétele után kerülhettek megvalósításra. Az ÁT határozatai az államigazgatási szervekre, a hatóságokra és a gazdálkodó szervekre kötelezőek lettek volna. A tervezett bizottság az akkor működő Gazdasági Bizottságnál szűkebb létszámmal jött volna létre,

78 megalakításával egyidőben a GB megszűnt volna. A Tervbizottság létrehozásával Nyers Rezső a Tervhivatal szerkezetében is változtatásokat javasolt. Eszerint az első elnökhelyettest tervezésügyi államtitkár váltotta volna fel, aki a korábbinál nagyobb hatáskörrel és felelősséggel helyettesíti az Állami Tervbizottság elnökét és koordinálja az OT apparátusának munkaját. Az Állami Tervbizottság fő feladata a népgazdasági tervek és az állami költségvetés kidolgozásával kapcsolatos tervezőmunka koordinálása és a végrehajtás központi ellenőrzése. Ennek megfelelően a javaslat hatáskörébe utalta az éves és hosszú távú gazdasági tervek egységes koncepciójának kidolgozását, a tervjavaslatok Minisztertanács elé terjesztését; az állami költségvetés és hitelpolitikai irányelvek kidolgozását; a minisztériumok, országos főhatóságok és tanácsok tervezőmunkájának irányítását. A bizottság volt felelős a népgazdasági terv és az állami költségvetés végrehajtását biztosító eszközök és szabályozók kidolgoztatásáért és alkalmazásáért; a nemzetközi gazdasági kötelezettségek vállalása előtt meg kellett vizsgálnia azok realitását, teljesítésük feltételeit és koordinálnia kellett a kötelezettségek teljesítését; ellenőriznie a népgazdasági terv végrehajtását, a gazdasági döntések következetes betartását, és ennek érdekében intézkedéseket is kiadhatott vagy kezdeményezhetett. Az ágazati tervezési munka színvonalának emelése érdekében az előterjesztés két ágazati — ipari és élelmiszergazdasági — bizottság létrehozására tett javaslatot, amelyek az Állami Tervbizottság irányítása mellett, a tervbizottság által jóváhagyott munkaterv alapján végezték volna munkájukat.

79 78 A Gazdasági Bizottság ekkor 16 főből állt, ezek: a GB elnöke, két miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, a belkereskedelmi, a külkereskedelmi, a nehézipari, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a könnyűipari, az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a munkaügyi miniszterek, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az előterjesztés az Állami Tervbizottság megalakítását 7 tagból javasolta, ezek: a bizottság elnöke (miniszterelnök-helyettes), három miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, munkaügyi miniszter és az Országos Tervhivatal államtitkára. Emellett javasolta, hogy a bizottság ülésein az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a Nemzeti Bank elnöke állandó meghívottként vegyen részt. 79 A két ágazati bizottság összetételére Nyers Rezső a következő javaslatot tette: Az Ipari Bizottság elnöke a Minisztertanács illetékes elnökhelyettese, tagjai a nehézipari, a könnyűipari, a kohó- és 246