Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben Nyers Rezső a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának megszün­tetését nem javasolta. Elképzelése szerint ez a bizottság a korábbi hatáskörben működött volna tovább, tevékenységének lényege a kormányzati szervek mun­kájának koordinálása lett volna nemzetközi gazdasági ügyekben. 80 A gazdasági terveknek a nemzetközi egyeztetéséért az Állami Tervbizottság elnöke lett volna a felelős. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. június 5-én tűzte ismét napirendre a kérdés megvitatását. 81 A tervezési munka és a gazdaságirányítás koordinációjá­nak megjavítására addigra két variáció készült. Az első elképzelés szerint létre kell hozni az Állami Tervbizottságot a kormány kilenc tagjából. Ennek elnöke egyidejűleg miniszterhelyettesi rangban az Országos Tervhivatal elnöki tisztét is betöltötte volna. Ugyanakkor az OT elnökének első helyettesi tisztségét állam­titkári rangra kellett volna emelni. Az Állami Tervbizottság — e felfogás szerint — szoros kapcsolatban működik az Országos Tervhivatallal, külön apparátust nem épít ki, a napirendek előkészítését az OT-ra bízza. A másik variáció Állami Tervezési és Gazdasági Bizottság létrehozását java­solta ugyanabból a kilenc kormánytagból. Az elnevezés és az, hogy a bizottság a Parlamentben működik, lett volna hivatva kifejezni azt, hogy a tervezés és terv­jellegű döntések mellett operatív gazdasági ügyekkel is foglalkozik a bizottság. A bizottság elnökének az egyik miniszterelnök-helyettest javasolták. Ezzel egyi­dejűleg az Országos Tervhivatal élén továbbra is miniszteri rangú elnök állt volna, aki egyúttal betöltötte volna a bizottság alelnöki tisztét is. Mindkét vari­áns a tervbizottság létrehozásával egyidejűleg a Gazdasági Bizottság megszünte­tését javasolta. A Politikai Bizottságtól az első variáció kapott szabad utat. A Tervbizottság­nak az előterjesztésben körvonalazott feladatköre lényegében megegyezett a PB 1973. április 10-ei ülésére beterjesztett anyagban felsoroltakkal, egyetlen dologtól eltekintve: e tervezet szerint a nemzetközi tervegyeztetés a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Országos Tervhivatal elnökének a hatáskörében maradt. Nincs szó a javaslatban az ágazati bizottságok létrehozásáról, új elemként került fel­adatai közé viszont, hogy — bár szervezeti és káderkérdések nem tartoznak a hatáskörébe — a Minisztertanács elé terjesztett szervezeti javaslatokat vélemé­nyezze. Az Állami Tervbizottság megalakításával és működésével javítani és fejlesz­teni kívánták a Tervhivatal és az ágazati szervek együttes tervezését, a beruhá­gépipari, az építésügyi, közlekedés és postaügyi miniszterek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és az OKISZ elnöke, valamint az Országos Tervhivatal illetékes elnökhelyettese. Az Élel­miszergazdasági Bizottság a javaslat szerint az illetékes élelmezésügyi miniszterből, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a SZÖVOSZ és a TOT elnökeiből, valamint az Országos Tervhivatal illetékes elnökhelyetteséből állt volna. 80 A bizottság elnöke a Minisztertanács illetékes elnökhelyettese, tagjai a pénzügyminiszter, a külke­reskedelmi és a külügyminiszter, valamint az Országos Tervhivatal államtitkára lett volna. 81 MOL M-KS 288. f. 5/612. ő. e. 247

Next

/
Thumbnails
Contents