Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények javaslatban foglaltakhoz képest néhány vonatkozásban eltérést mutatott. A bizottság tagjainak és elnökének kinevezését az Országgyűlésnek kívánta biztosítani, egyedül a titkár maradt a kormány hatáskörében, ugyanakkor lehetővé tette volna a bizottság mellett külön titkárság felállítását. A feladatkört illetően lényegében nem történt változás, de belekerült néhány korlátozás, mint pl. a GB nem dönthet olyan kérdésben, amely valamely miniszter hatáskörébe tartozik, kivéve ha a miniszterek között személyes tárgyalás útján sem tisztázható vitás kérdésről van szól. Újdonság volt, hogy a GB részletes hatáskörét és tevékenységének irányelveit a kormány szabja meg, és a GB minden olyan határozatát, mely törvénnyel, törvényerejű rendelettel, illetve minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal ellentétes, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. A javaslat az érdekelt miniszterek számára is lehetővé akarta tenni, hogy a kormánytól kérhessék a Gazdasági Bizottság határozatának felülvizsgálatát. Új elemként került be a tervezetbe a Gazdasági Bizottság beszámolási kötelezettsége a kormánynak. A következő tervezet készítésének dátuma: 1957. május.

37 Ez a dokumentum megtartotta a fentebb említett új elemeket, de a kinevezések módját illetően viszszatért a januári változathoz — a bizottság főtitkárát és tagjait az Elnöki Tanács, elnökét a kormány hatáskörébe utalta. Bekerült viszont, hogy a bizottság ülésein hivatalból a legfőbb ügyész is részt vehet. A titkárság feladatai között megjelent a GB-ülések előkészítése és egyes kérdéseknek előzetes tárgyalásokon való tisztázása. Újabb jogosítványok is előkerültek. A GB dönthetett az Országos Tervhivatal elnöke és a miniszterek tervjavaslatai közötti vitában, a GB terjesztette volna a népgazdaság többéves és éves tervjavaslatait a kormány elé, valamint érvényesíthette a kormány gazdaságpolitikáját az egyes minisztériumok hatáskörét meghaladó gazdasági kérdésekben, sőt havonként ellenőrizhette a gazdasági terv végrehajtását, illetve intézkedhetett a végrehajtáshoz szükséges teendőkről. A bizottság által hozott határozatok érvényességi körét illetően a tervezet már tükrözte az előző tervezet vitája során tett észrevételeket.

38 A bizottság működésének szabályozása a párt vezető szerveinek napirendjén is szerepelt. 1957. március 12-én az Ideiglenes Intéző Bizottság a gazdasági helyzetről tárgyalva olyan határozatot hozott, hogy az állami vezetés átfogóbb és hatásosabb irányítása érdekében a Gazdasági Bizottságot gazdasági direktóriummá kell átszervezni, melynek felelősségre vonási joga is van.

39 Erre azonban 37 MOL M-KS 288. f. 23/1957/2. ő. e. 38 Az áprilisiban (és a januáriban is) ez így hangzott: „A Gazdasági Bizottság határozatait az ezzel érintett hatóságok, állami és szövetkezeti szervek kötelesek végrehajtani". Az Igazságügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium nem értett egyet azzal, hogy a GB-határozatok a szövetkezeti szervekre is kötelezőek legyenek, így ez a mondat a következőképpen módosult: „A Gazdasági Bizottság határozatait az ezzel érintett hatóságok és egyéb szervek kötelesek végrehajtani." 39 MSZMP, 1993/a. 296. 228