Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben kálniuk — nem is kis kérdésekben — a Minisztertanács számára. Nem véletlen, hogy a GB december 10-i ülésén Apró Antal javaslatára úgy határoztak, hogy a bizottság üléseit szervezettebbé kell tenni, el kell készíteni a legfontosabb gazdasági kérdéseket tartalmazó munkaprogramot, mely az ad hoc kérdések helyett a nagyobb, átfogóbb kérdéseket foglalja magában. A Gazdasági Bizottság 1957-ben A GB érdemi munkájának elindulása és feladatkörének bizonyos mértékű átértékelése az országban a december eleje-közepére kialakult új helyzetet tükrözte. A gazdaságirányító apparátus közvetlen kézbevétele után rá lehetett térni a komolyabb feladatok megoldására. Meg kellett fékezni a nominálbérek és az infláció további emelkedését, pótolni kellett a mind gyorsabban apadó kereskedelmi készleteket. Meg kellett szervezni az ipar energiaellátását, hogy a szűkös erőforrások a megfelelő felhasználókhoz kerüljenek. Intézkedéseket kellett hozni a beruházások visszafogására, ezért csökkenteni kellett a vállalatok és ágazatok pénzforrásait. Mindez nem mehetett összehangolt központi intézkedések nélkül, ami — mint láttuk — a Gazdasági Bizottság mint döntéseket hozó csúcsszerv megerősödésével járt együtt. Megkezdődött rendszeres munkája. A Gazdasági Bizottság elnöki tisztét Apró Antal töltötte be, a titkári teendők ellátásával a testület saját köréből december 10-én Friss Istvánt bízta meg. Apró nemcsak meghatározó posztot töltött be a kormányban, de tagja volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának és a Honvédelmi Tanácsnak. Valódi szakértelmet azonban Friss István képviselt, ami fokozatosan emelte tekintélyét és befolyását a politikai döntéshozatalra. A testület határozata szerint a bizottság üléseit december közepétől hétfőn reggelenként tartotta. Kossá István javaslatot tett kis létszámú függetlenített apparátus létrehozására, amit Friss István is támogatott, hozzátette azonban, hogy a javaslatok előkészítésénél az érdemi munkát nem az apparátusuk, hanem a minisztériumoknak kell végezni. Rónai Sándor ehhez kapcsolódva azon véleményének adott hangot, hogy a szélesebb rétegeket érintő problémákat helyes lenne az Országgyűlés szakbizottságaival is tárgyaltatni. A Gazdasági Bizottság 1956. december 30-án saját munkájának megszervezésével kapcsolatban úgy döntött, hogy előterjesztést tesz a Minisztertanács elé, amely megszabja a GB hatáskörét. Ennek megfelelően Apró Antal 1957. január 2-án előterjesztését nyújtott be a Minisztertanácsnak a Gazdasági Bizottság feladatairól és hatásköréről.

22 Ennek első két pontja a GB legfontosabb feladataira — az inflációs veszély és a gazdasági élet normalizálódására, stabilizálására irányuló intézkedések rendszerének kidolgozása; az előbbiekkel összhangban a Szovjetunió kormányával folytatandó külkereskedelmi és hiteltárgyalások anyagának előkészítése — a másik kettő a bizottság hatáskörére vonatkozott. 22 MOL M-KS 288. f. 23/1957/14. ő. e. 221