Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények A Minisztertanács végül 1957. január 18-án tárgyalt a Gazdasági Bizottság feladatairól,

23 és Apró Antal javaslatát elfogadva, 3035/1957. számú határozatában — másfél hónappal a GB megalakulása után — végre rögzítette annak hatáskörét. Ennek értelmében a kormány a gazdasági kihatásokat is tartalmazó vagy gazdasági természetű bármely előterjesztést csak akkor tárgyalt, ha azt előzetesen a Gazdasági Bizottság megvitatta. Felhatalmazta a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy kisebb horderejű gazdasági kérdésekben a GB döntése alapján a kormány nevében határozatokat adhasson ki. (A kiadott határozatokat utólag a kormány ülése elé kellett terjeszteni.) A kormány utasította egyben a bizottságot, hogy dolgozza ki az inflációs veszély elhárítására és a gazdasági élet normalizálására és stabilizálására irányuló intézkedések rendszerét, valamint ennek fő irányelveivel összhangban készítse elő a külkereskedelmi és hitelkérési tárgyalások anyagát. Apró Antal a GB hatáskörét érintő javaslatát azzal indokolta, hogy bár a Gazdasági Bizottság feladatai és hatáskörének rendezése az esetleges kormányátalakításnak elébe vágóan nem célszerű, ugyanakkor az inflációs veszély elleni gazdasági program kidolgozása és a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások előkészítése halasztást nem tűrő feladatok. E feladatnak eleget tenni viszont Apró Antal szerint a bizottság csak akkor képes, ha áttekintése van az összes gazdasági vonatkozású rendszabályról és tagjai nem az újságokból értesülnek nagy jelentőségű gazdasági kormánydöntésekről. A rendeletkibocsátás jogát szerinte azért célszerű megadni, hogy a Minisztertanács napirendjét ne terhelje annyi gazdasági részletkérdés, illetve hogy egyes sürgető ügyek eldöntése ne húzódjon el túlságosan. A Minisztertanács határozata az addigi gyakorlat szentesítését jelentette. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek tanúsága szerint először 1956. december 13-án került olyan előterjesztés a Kádár-kabinet elé, amely megjárta a GB ülését is. Ez a minisztériumok és főhatóságok átszervezésére vagy megszüntetésére vonatkozó 1956. évi 33. sz. törvényerejű rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő 1002/1957/1. 5. sz. kormányhatározat tervezete volt. Az ebben foglalt intézkedéscsomag indirekt módon tovább erősítette a Gazdasági Bizottság pozícióját, mert megszüntetett olyan tárcaközi, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt testületeket, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács vagy a Bér- és Munkaügyi Tanács, más szervezeteket minisztériumi hatáskörbe helyezett, a Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának Titkárságát pedig összekapcsolta az Országos Tervhivatallal. 1956 végére egyetlen terület, a mezőgazdaság irányítása maradt érintetlen az átszervezéseket illetően. A Dobi István által irányított Termelőszövetkezeti Tanács tekintélyét egyelőre nem kezdték ki, sőt a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályát is a Termelőszövetkezeti Tanácsnak adták át. A Minisztertanács 1956. december 28-i ülésén pedig a mezőgazdaságra vonatkozó törvénytervezetek, rendeletek gondosabb előkészítése 23 MOL XIX-A-83-a 163. d. 222