Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények tással kapcsolatos kérdésekben közvetítő láncszem volt ezekben a napokban a munkástanácsok és a kormány között, vezetőjének jelenléte tehát még nyomatékosabbá tette a testület súlyát. Ugyanakkor érdekes ellentmondása a helyzetnek, hogy a „csúcsminisztériummá" erősödő Gazdasági Bizottságról kezdetben még a megbízott tárcavezetők sem tudtak. Miközben a testület már novemberben létrejött és első ülését is megtartotta, Csergő János, a Kohó- és Gépipari Minisztérium megbízott vezetője Apró Antalnak címzett, 1956. december 5-én kelt feljegyzésében a gazdasági káosz elkerülése végett egy Gazdasági Főtanács-szerű szerv felállítását javasolta.

19 Feljegyzésében részletesen körvonalazta a szerv feladatait és szervezeti felépítését. Ezek lényegében egybevágtak a bizottság tényleges hatáskörével, illetve a későbbiekben az Apró Antal által a Minisztertanács elé terjesztett javaslatokkal: a kormány megbízásából hozzon intézkedéseket a gazdasági élet minden területére vonatkozó átfogó kérdésekben (pl. közellátás, közmunka, energiaellátás és elosztás, árkérdések, hitelpolitikai intézkedések, bérügyek, beruházások, külkereskedelem), dolgozzon ki javaslatokat az 1957. évi gazdaságpolitikára, valamint az ország gazdaságirányítási rendszerének új formáira. A javasolt szervet Csergő János 15-20 tagúnak képzelte el, amelynek elnöke a kormány egyik tagja és tagjai a kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterei, valamint különböző szakmai és társadalmi szervezetek (MSZSZOSZ, MTA, SZÖVOSZ, METESZ) delegáltjai. Ehhez kapcsolódott volna elképzelései szerint egy 40-50 főből álló apparátus, amit a főtitkár

20 vezet, s amely a tanács munkáját készítené elő. Ezenkívül megnevezte azokat a szakbizottságokat is, amelyeket a tanácsnak létre kellene hoznia a legfőbb kérdések kidolgozására. Csergő véleménye szerint e „Gazdasági Főtanácsnak" a tárcák felett álló szervnek kell lenni, amely országos átfogó kérdésekben dönt és koordinálja az egyes tárcák munkáját. Ezzel összefüggésben a Tervhivatal feladatkörének megváltoztatását is elengedhetetlennek tartotta — a Tervhivatal feladata csak a távlati tervezés lenne, a Gazdasági Főtanács, illetve annak titkársága átvenné a Tervhivataltól és a Minisztertanács titkárságától azokat a teendőket, amelyek a fentebb vázolt feladatokból adódnak. Az új funkciójú Tervhivatal elnöke a Gazdasági Főtanács tagja lenne, munkáját bizottsági vezetés alá helyeznék. A Gazdasági Bizottság első, dokumentálható ülését 1956. december 3-án tartotta,

21 a következőre pedig — Apró Antal, Rónai Sándor, Kossá István, Kiss Árpád, Friss István és Antos István részvételével — december 10-én került sor. A testület előkészítő munkája iránti szükséglet a két ülés között növekedett. A december 6-i minisztertanácsi ülés ugyanis nem fogadta el az Országos Tervhivatal javaslatát a minisztériumok átszervezéséről és Kossá István elképzelését sem a gazdaságirányítás átalakításáról. E témákat a kormány a GB elé utalta. A helyzet most már a testület számára is komollyá vált, javaslatokat kellett produ19 MOL XIX-A-2-gg 39. d. 20 Csergő a főtitkárnak Bognár Józsefet javasolta, aki egyben az előbbi szervnek is tagja lett volna. 21 MOL XIX-A-39-b/l 1. d. 220