Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben 2. Bizonyos — közelebbről meg nem határozott, de nem kis horderejű gazdasági kérdésekben — önálló döntéseket hoz. A GB tehát egyfajta gazdasági csúcsminisztérium feladatát kellett hogy betöltse, amely részben kormányzati, részben tárcaközi, részben miniszteriális jogokat is gyakorolhatott. Az ülésen felvetődött például az is, hogy a testület hatáskörébe tartozó kérdésekről a sajtó és a rádió részére csak a GB által jóváhagyott módon lehet tájékoztatni a közvéleményt. A csúcsszerv ilyen informális létrehozását és megerősítését több tényező magyarázza. Egyfelől a kormány — tágabban a hatalom — már említett gyengesége, másfelől az államapparátusban dolgozókkal szemben fokozatosan erősödő bizalmatlanság. Jó példája ez utóbbinak, hogy bár Kiss Árpádot bízták meg a Tervhivatal, az adott pillanatban talán a legfontosabb gazdaságirányítási intézmény vezetésével, az ellene érkező feljelentések hatására december l-jén hetekre kikapcsolták hivatali telefonját.

15 De közrejátszott ebben az is, hogy a Kádáradminisztráció részben ígéretei, részben a helyzet súlyossága következtében mind rövid, mind középtávon nagyhatású, generális változtatásokra kényszerült, illetve szánta rá magát. Tömeges elbocsátásokra, tehát nagyobb arányú munkanélküliség eltűrésére, a központi intézményrendszer egyszerűsítésére, sőt a gazdaságirányítás teljes átalakítására kellett felkészülni. Ennek vezérlésére önmagában a régi intézmények egyike sem volt alkalmas. A helyzetet jól jellemzi az, hogy a kormány a november 27-i ülésén nem tudott határidőt szabni az 1957. évi terv és állami költségvetés elkészítésének, azzal azonban megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy vizsgálja meg: mely társadalmi szervek támogatására nincs szükség takarékossági okokból.

16 Bár az 1956. december 6-i kormányülésen a kormány 10.025/1956/XII. 8. számú határozatával hatósági jogkörrel létrehozta a Szén- és Energiagazdálkodási Bizottságot, a Gazdasági Bizottság jelentősége növekedett. Létszáma ugyanis tovább gyarapodott Antos Istvánnal, Friss Istvánnal, Kiss Árpáddal és Nágai Lajossal,

17 majd december 20-án a kormány Fock Jenőt, a MSZSZOSZ főtitkárhelyettesét is meghívta, hogy vegyen részt a testület munkájában.

18 Antos Istvánnak, a pénzügyminiszter november 12-én kinevezett első helyettesének bevonása egyet jelentett a Magyar Nemzeti Bank közvetlen felügyeletével, mert azt a kormány már november 10-én a pénzügyi tárca alá rendelte. Friss István kinevezése a pártapparátus, Kiss Árpád és Nágai Lajos bevonása az Országos Tervhivatal közvetlen bekapcsolásával volt egyenértékű a döntéselőkészítésbe, illetve a döntéshozatalba. Fock Jenő lényegében Gáspár Sándort helyettesítette a testületben. A szakszervezetek meghívása a munkástanácsokkal folytatott tárgyalássorozat, az állandó sztrájkhelyzet közepette egyáltalán nem érdektelen mozzanat. A szakszervezeti vezetés a gazdasági és a gazdaságirányí15 MOL XIX-A-2-gg 53. d. 16 MOL XIX-A-83-a 161. d. 17 MOL XIX-A-83-a 162. d. 18 MOL XIX-A-83-a 162. d. 219