Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért' vezetői lajstromozását, hogy a leghivatottabb emberek legyenek benn ebben a parlamentben." Szükségesnek tartotta, hogy „a legtisztábban látó, legértelmesebb emberek vegyenek részt, mert jó mozgalmat csak minőségi emberekkel lehet csinálni. [...] A mi feladatunk, hogy sok nehézség ellenére, a kikerült emigráció legértékesebb részét összefogva, olyan mozgalmat teremtsünk, amely meddő emigrációs belharcok helyett munkát végez. Olyan munkát, amellyel befogadó hazánknak jó polgárai, édes hazánknak pedig gyermekei tudunk maradni mindvégig, míg arra kényszerülünk, hogy haza nem mehetünk." Lelkesen támogatta, hogy az új alakulat valóban gyűjtse össze a magyar emigráció minden demokratikus árnyalatát, irányzatát, pártállásra való tekintet nélkül.

112 Kitartó erőfeszítéseinek és szervezőmunkájának köszönhetően az amerikai központú emigráció az egész világra kiterjedő hálózatot hozott létre, tagjait sikerült mozgósítania és az ügy mellé állítania. Olyan embereket késztetett együttműködésre, akik elvi, politikai ellentéteik miatt már hosszabb ideje nem beszéltek egymással. Az új nemzetközi helyzetben — Kiss szerint — a diplomáciáé lett a döntő szó. „Az atomkorszak megsemmisítette a diplomáciának korábbi módszereit. A fegyveres erő és hadviselés, mint ultima ratio kiesik a diplomácia érvei közül. A háború lehetetlenné vált. A küzdelmet ideológiai, gazdasági fegyverekkel kell megvívni. A nyugati szabad világ erősen tért vesztett Ázsiában. A szovjet befolyása növekszik. A volt gyarmati államokat a kommunizmus mint ideológia fenyegeti. Ok a szovjetben nemzeti függetlenségük és szabadságuk segítőjét látják. A gyarmati emlékek ott élnek az ösztönökben, s az új veszélyt nem érzik. Ha a magyar forradalom eredményeit nem semmisítette volna meg a Szovjetunió támadása, ázsiai semleges világ előtt is feltárult volna a gyarmatosító szovjet politika rettenetessége."

113 Augusztus végén, az egységen munkálkodva eljutottak odáig, hogy az ez ügyben létrehozott magyar ÖB az Európában kidolgozott „nyers tervezet alapján megkezdte az addig beküldött javaslatok megtárgyalását és a végleges tervezet elkészítését". A munkában Kéthly Anna, „elnökünk ideérkezéséig, azaz szeptember 3-ig, jelentős haladást teszünk". — írta Kiss barátainak Európába. Az augusztus 23-i intézőbizottsági ülésen előterjesztést akart tenni, a Szabad Magyar Parlament október 23-ai összehívására. Október 23. megünnepléséhez az IB külön útmutatót szándékozott kiadni.

114 Az áhított emigrációs egység kikovácsolása a politikailag rendkívül tagolt és megosztott magyar emigrációs tömegben kezdettől fogva nehéz feladatnak mutatkozott. Ebben a kérdésben különösen hajthatatlan álláspontot képviselt Kéthly Anna és az általa vezetett MSZDPe. Az otthoni kérdés megítélésében véleménye egyezett a Nemzeti Képviselet és a többi vezető tag álláspontjával. 112 Kiss Sándor levele Vincze Istvánhoz. 1957. augusztus 21. 113 Uo. 114 Kiss Sándor körlevele és a Szabad Magyar Tájékoztató Kiss Sándor aláírásával. 1957. augusztus 23. 201