Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért York-ba, kiderült, hogy az illetékes amerikai szervek emigrációs terve közben megváltozott. A külügyi szervek új követeléssel, ultimátumszerű igénnyel léptek fel. Közölték Kiss Sándorral: „a külügyminisztérium szándéka nem egyezett a külügyminiszter és az Elnöki Hivatal szándékával, és ezért a terv meg is bukott".

95 (A habeas corpus-elvre épülő MFT-ről van szó). Az amerikai „illetékesek" ekkor „egy hathónapos terminust tűztek ki, ami alatt megmutatszik (sic!), hogy a régi és új emigrációs képviselet összefér-e egymással. Ez egy bizonyos fokú »kiéheztetési« politikát jelentett a mi részünkre." — közölték Kiss Osváth Györggyel. „Hihetetlen erőfeszítésbe és áldozatba került, hogy a legminimálisabb tevékenységet kifejthessük. Ezen bármelyik pillanatban lehetett volna változtatni, ha testületileg belépünk a Nemzeti Bizottmányba és feladjuk a Forradalmi Tanácsot. Erre azonban se a múltban nem voltunk, se a jelenben nem vagyunk hajlandók."

96 Az MFT-Kormányképviselet felett tehát megkondult a lélekharang. Egyértelművé vált, hogy az amerikaiak „nem ilyen lovat akartak". Igaz, kezdettől fenntartásokkal fogadták az '56-osok politikai platformját, a magyar belpolitikai események megítélését, a szocialisztikus reminiszcenciák továbbélését, a túlzott forradalmiságot. Mai szóhasználattal élve: jobbról támadták az MFTKormányképviseletet. Elhatározták, hogy megvonva az anyagi támogatást az emigráns szervezetektől, végül is elérik céljukat, és egy nekik elvileg, szervezetileg, politikailag megbízható egységes magyar emigráns szervezetet hoznak/hozatnak létre, amely valójában az MNB reinkarnációja lenne. Az MSZDPe kifogásai A strassbourgi kongresszus döntéseivel és a létrehozott MFTKormányképviselettel az MSZDPe vezetői sem voltak megelégedve, és hamarosan súlyos elvi és szervezeti kifogásokat emeltek ellene. Az ellentétek fő oka az volt, hogy az MFT alakuló kongresszusán nem az MSZDPe vezetőivel, Kéthly Annával és Szélig Imrével egyeztetett megállapodásokat fogadták el, és olyan elvi engedményeket tettek a többi szervezetnek, főleg a régi emigránsok javára, amelyek éppen az '56-osok ellen irányultak. így pár héttel a megalakulás után már az MFT munkáját bénító problémák merültek fel. „Tökéletesen egyetértünk Veled — írta Szélig Benjáminnak —, amikor arról írsz, hogy a Magyar Forradalmi Tanács megalakulásával nem lehet babérjainkon pihenni, hanem publikálni kell annak megalakulását, és működtetni kell. De hogyan? Mi megállapodtunk partnereinkkel abban, hogy a FT csupán a parlament helyettesítését szolgálja és fölhatalmazást ad arra — ezt kértük —, hogy Kéthly, Király, Kővágó alakítson egy kormányképviseletet. Ennek az átbeszélt és megszövegezett terve95 Kiss Sándor levele Osváth Györgyhöz. 1957. május 7. 96 Uo. 193