Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért Az ÖB első rapid jelentése 1957. február 27-re készült el. Kéthly Anna ezt örömmel nyugtázta és dicsérte a jelentést, amely szerinte valóban elsőrangú politikai és diplomáciai munka, értékelte annak nyugodt, szenvedélymentes, a tényeket átfogóan, meggyőzően összefoglaló hangját. A jelentést Kéthly kicsit a saját „szülötteként" szemlélte, és „szabad emberek szabad véleménynyilvánításának" tartotta. Az ENSZ Titkársága által kiadott anyagnak hatalmas publicitást biztosítottak. Már az indulásnál kb. 50 000 példányt rendeltek belőle. Az ENSZ a jelentés egyszerűbb, összevont kiadását is elkészíttette, hogy az egyszerű emberek érdeklődését a magyarkérdés iránt kielégíthessék. Az ÖB azonban folytatta munkáját, működése elhúzódott. Kéthly ennek nem örült. „Itt tovább folyik a bizottsági kihallgatás, már nagyon kezd ellaposodni. Március elején mennek Bécsbe és Genfbe, jó és helyes lenne, ha addig előkészítenék az ott élőket arra, hogy aki fontosat tud mondani, tanúként bejelenthető legyen."

86 Másnap Kéthly így dohogott az emigráció és az ÖB ügyei miatt: „A bizottság március elején Bécsbe teszi át vizsgálatait és akkor közelebbről is szemlélheti ezeket a dolgokat. Sajnos a vizsgálat hosszú lére van ereszteve, ebben a pillanatban inkább lelkiismeret-megnyugtatást jelent a Közgyűlés számára, de komoly segítséget a magyarügynek semmi esetre sem. »A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve«, mondja a magyar közmondás, és jó szándékban most sincs hiány."

87 A végleges ENSZ-jelentést júniusban hozták nyilvánosságra. Jellegében, mondanivalójában semmi sem változott, csak terjedelmében nőtt meg nagyon. A hatása nemzetközi és hazai vonatkozásban ellentétes volt, tartalma eltérő megítélést váltott ki. A körülötte és nyomán külföldön fellángoló magyarellenes kampányok — mint ahogyan azt Kéthly Anna előre megjósolta — nem szolgálták „otthon", azaz hazájában a belpolitikai megbékélést. Ellenkezőleg, tartalma olaj volt arra a tűzre, amelyet azok szítottak, akik már eddig is kevesellték a Kádár-kormány megtorló intézkedéseit, és sokkal szélesebb körű felelősségre vonást sürgettek. Ez nehezítette azok helyzetét, akik a magyarügy kompromiszszumos megoldásának útját keresték a nemzetközi politikában. Az európai status quo-t veszélyeztető magyarkérdés összeurópai erő- és érdekviszonyokat érintett, Magyarország semlegessége nemcsak Keleten, hanem Nyugaton is mindent elsodró lavinát indíthatott volna el, és ez nem állt érdekében a nyugati világ vezető hatalmainak sem. A magyar ENSZ-misszió reagálása A magyar kormány ENSZ-missziója az év eleje óta folyamatosan foglalkozott az ENSZ-ben a magyarügy körül folyó fel-fellángoló vitával, a Kádár-kormány 86 Kéthly Anna levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. február 13. 87 Kéthly Anna levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. február 14. 189