Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.
Közlemények érdekeket szolgáló adminisztrációt ne támogassák, és a megsegítést előfeltételekhez kössék, másrészt, hogy a rezsim képviselőit ne fogadják el ENSZdelegátusnak, hanem helyette Annát ismerjék el. Azt kérjük, hogy az ENSZ ugyanolyan erőteljesen foglaljon állást a magyarkérdésben, mint ahogy azt a szuezi kérdésben teszi — tehát szankciókat is tegyen vagy helyezzen kilátásba, s a megoldásra vonatkozólag pedig a finn példára hívjuk fel a figyelmet." 66 Ilyen előkészület után jelent meg a bizottság előtt január 28-án Kéthly Anna. A gyakorlott politikus, az egyébként magabiztos, jó szónok rettenetesen izgult. így csak lassan talált önmagára, mert érezte, hogy az ÖB előtti szereplése ENSZbeli tevékenységének csúcspontja. A közgyűlésen nem léphetett fel mint '56 képviselője, de most, az MFT-Kormányképviselet elnökeként ENSZ-fórumon is elmondhatta véleményét. A meghallgatásra jelképesen az ENSZ három ülésterme közül a legszebb és legjellegzetesebb helyiségében, az ún. „a treuhand-tanács nagytermében" került sor. Nem véletlenül itt és ekkor tűzték ki Kéthly meghallgatását. A terem melletti nagyhallban ugyanekkor ülésezett a közgyűlés, amely „a palesztin-kérdéssel és Izrael és Egyiptom közötti" háborúval foglalkozott. A nyilvános meghallgatás iránti érdeklődés óriási volt, ezzel tudták elvonni a figyelmet a másik témáról. A nagy treuhand-terem sűrűn megtelt: nemcsak a galériában és az újságíróknak fenntartott részben, hanem az ún. parkettán is, ahova csak az ENSZdiplomatáknak volt szabad a belépés. Egy sor delegáció vezető vagy egyéb kormányképviselő is eljött a tanácskozásokra. 67 Az ENSZ és New York város tévécsatornája és rádióadó állomása a közgyűlés plenáris ülésének sugárzása helyett ezt a három beszédet közvetítette, 68 ami még sohasem fordult elő az ENSZ történetében. Kéthly Anna közel három órán át magyarul olvasta fel az összefogással öszszeállított szöveget, amelyet angol nyelven is beadtak. A beszéd több volt mint egy egyszerű beszámoló: ismertette az 1945 és 1948, illetve az 1948 és 1956 közötti mintegy nyolc esztendő bel- és külpolitikai helyzetét, bizonyítandó, hogy az októberi fegyveres felkelésnek kizárólagos okai a kommunista diktatúra és a szovjet politika teremtette viszonyokban keresendők. A felszabadulás utáni időszakról adott részletes ismertetéssel, a felkelést kiváltó politikai, gazdasági és egyéb okok felsorolásával a felelősség ódiumát a kommunistákra és a Szovjetunióra hárította. Beszédét Memorandummal fejezte be, amely az '56-os emigráció hivatalos politikai követeléseit tartalmazta. Ebben hat pontban sorolta fel az MFT-Kormányképviselet követeléseit. Az elsőben felszólította az ENSZ-et: használja fel befolyását és avatkozzon be, hogy kivonják a szovjet csapatokat Magyarország területéről. A másodikban követelte, hogy az ENSZ garantálja a 66 Szélig Imre levele Benjámin Olivérhez. 1957. január 25. 67 Uo. A gyámság alatt lévő gyarmati népek üléseire szolgáló terem. 68 Elterjedt, hogy a három tanúvallomást az ügynök Szabó Miklós juttatta haza a Kádárkormánynak. A rádión keresztül közvetített szövegeket azonban az ENSZ magyar missziójának egyik tagja gyorsírással jegyezte le és juttatta el a KÜM-be. 182