Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért Nagy Imre-kormány tagjainak személyes szabadságát, hogy ez a kormány képes legyen a szabad választásokat előkészíteni. A harmadikban követelte, hogy a szabad választásokig „az ENSZ Rendőri Ellenőrző Erőket küldjön Magyarországra". A negyedikben azt sürgette, hogy a Nagy Imre-kormánynak nyújtott kölcsönökkel és adományokkal biztosítsák az újjáépítés és a helyreállítás elindítását, a károk, veszteségek felszámolását. Ötödik pontja szerint a fentiek teljesítése előtt „az ENSZ-hez akkreditált küldöttséget [...] zárják ki az ENSZ-ből, s engem mint a törvényes, alkotmányos magyar kormány egyetlen szabad földön élő képviselőjét ismerjenek el Magyarország képviselőjének az ENSZ-ben". Végezetül bejelentette: „a magyar forradalmi csoportok strassbourgi gyűlése Kővágó Józsefet s engem hatalmazott fel a Nagy Imre-kormány képviseletére. Ezt a döntést továbbítottuk az ENSZ-nek. Alá szeretném húzni, hogy nem tekintjük magunkat emigrációban lévő kormánynak, hanem a Nagy Imre-kormány külföldön élő tagjainak. »Megtesszük a kötelességünket, hogy felszabadítsuk anyaországunkat". Előadását hangsúlyozottan a Strassbourgban létrehozott MFTKormányképviselet nevében, annak első száinú vezetőjeként adta elő. Ugyanakkor feltűnő és érthetetlen volt, hogy csak Kővágó nevét említette meg, Király Béláét nem, pedig az MFT-Kormányképviselet háromtagú elnökségének ő is tagja volt.

69 Beszédének végén a Bizottságnak átadott egy 18 nevet tartalmazó listát az általuk javasolt tanúkról. Január 29-én Kővágó József és Király Béla angol nyelvű szabadon elmondott tanúvallomása hangzott el. Kővágó elmondta, nincsen abban a helyzetben, hogy megmondja: mit tehet az ENSZ a magyarügyért. Mindazonáltal szerinte „a magyar nép elvárta — egyebek között —, hogy a Főtitkár jogszerűen elmehessen Magyarországra; az ENSZ-nek nemzetközi rendfenntartó erőt kellett volna küldenie, és befolyását felhasználhatná arra, hogy a szovjet csapatokat kivonják Magyarországról, és lehetővé tegyék a magyar nép számára akaratának kinyilvánítását szabad választásokon, amelyeket az Egyesült Nemzetek megfigyelői ellenőriznének." 70 Király Béla tábornok ismertette, hogy a kommunista neveltetésű hadsereg a felkelők ellen nem emelt fegyvert, sőt sok katona átállt az oldalukra. „Úgy érzi, ha határozottabb álláspont és hatékonyabb erkölcsi segítség van jelen a magyar forradalom érdekében, ez a forradalom győzhetett volna, s a magyar nép elnyerhette volna azt a szabadságot, amelyért jelenleg küzd." Ma, amit az ENSZ tehet, „az nagyon egyszerű. »Meg kell valósítani az ENSZ XI. közgyűlésének határozatait Magyarországról.«"

71 69 MOL XIX-J-1-j Nk-i 218 26/h/001146-1957. február 21. Kéthly beszédét és a kiegészítéseket Mód Péter követ már másnap elküldte a KÜM-nek. 70 UNA DAG-1/1.1.1.3.-9/18. ENSZ Információs osztály, Sajtó és Közlemények Alosztálya sajtóközleménye. 1957. január 29. 71 Uo. 183