Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért" mint a Nagy Imre-kormány államminisztere. Mindkét minőségében első számú koronatanúként számítottak közreműködésére. Az ÖB a magyarügynek és Kéthly tevékenységének új lendületet adott. A különbizottság munkáját Előkészítő Bizottság (EB) segítette, amelynek feladata volt felkutatni a tanúkat, begyűjteni káderlapjukat, összeállítani a témákat, előkészíteni őket a tanúvallomásra stb. Az EB az egész magyar emigráció széles körű támogatását élvezte. Az MSZDPe, az MFT vezetői politikai és elvi szempontból különösen fontosnak tartották bekapcsolódásukat ebbe a munkába. Kéthly Anna beszédének elkészítése Az ÖB munkájában Kéthly hármas feladatot vállalt: a tanúvallomást, a tanúk válogatásában való részvételt és az anyaggyűjtést a jelentéshez. Különösen az első kettőre helyezett nagy hangsúlyt. Előtérbe a január 28-ra tervezett beszédének elkészítése került. A feladat ismertté válásától Kéthlynek és az őt segítő Szélig Imrének „jóformán minden idejét" több hónapon át a bizottsággal kapcsolatos munka kötötte le, amelynek első része Kéthly beszédének összeállítása volt.

64 Kéthly nagy izgalommal készült tanúvallomásának összeállítására. Megtiszteltetést és nagy felelősséget jelentett számára, hogy az ÖB meghallgatási sorozatának első szereplője, koronatanúja lett. Beszédének megírására ezért a reá oly jellemző alaposságnál is nagyobb körültekintéssel, precizitással készült. Szentül hitte, hogy tanúvallomásán alapvetően múlik a magyarügy sorsa, kimenetele, ezért a szöveget igyekezett minél meggyőzőbbé fogalmazni, tartalmilag, stilárisan a lehető legjobban kidolgozni, megszerkeszteni. Tudta, hogy több rádió- és tévéállomás közvetíteni fogja beszédét, az ENSZ-adminisztráció pedig a szöveget kinyomtatja és hivatalos formában körözteti majd. Január 28-ig szövege összeállításán dolgozott. Beszéde elkészítését többen is segítették, elsősorban szociáldemokrata vezetőtársai, '56-os emigránsok, de a régebbi emigránsok közül is néhányan rendelkezésére álltak, adatokat, tényeket juttattak el hozzá, ismertették a nemzetközi jogi kérdéseket stb. A legfőbb támaszai Szélig Imre és Benjámin Olivér voltak, akiknek véleményére adott, tanácsaikat megfogadta. Barátai Bécsből, Münchenből és New Yorkból is eljuttatták hozzá a különböző forrásokat. Sok értékes adatot küldött neki Herczog Bécsből.

65 Kéthly még magyarországi híveitől is kapott adatokat a Kádár-kormány intézkedéseiről, az otthoni politikai viszonyok alakulásáról. Az MSZDPe vezetői nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy elsőnek Kéthlyt hallgatják meg, amit a többiek meghallgatása követ. „így végre az ügy a mi előterjesztésünk és előadásunk alapján kerül az ENSZ elé, és alapul szolgál a további tárgyalásokra. A cél kettős: elsősorban is az, hogy a Kádár-féle orosz 64 Szélig Imre levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. február 4. 65 Kéthly Anna levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. január 14. 181