Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért' először Kolumbia jött szóba, de szintén nem vállalta, helyette Uruguay küldötte vett részt, rajta kívül tag lett Ausztrália, Dánia, Tunézia képviselője.

59 Az ÖB feladata volt a megfelelő vizsgálatok lefolytatása, megfigyelések végzése Magyarországon és másutt is, vallomások, tények, megfelelő információk gyűjtése a jelentéshez és beszámolás a megállapításokról a Közgyűlésnek még az adott ülésszak alatt, majd pedig időről-időre kiegészítő jelentések készítése az ENSZ tagjai és a közgyűlés esedékes ülésszakai számára. Felhívta a Szovjetuniót és Magyarországot, hogy minden téren működjenek együtt a Bizottsággal, és különösképpen engedélyezzék neki és apparátusának, hogy Magyarország területére lépjenek és ott szabadon közlekedhessenek.

60 Az amerikaiak határozott kívánsága az volt, hogy az ÖB jelentését még az adott közgyűlésen vitára kell bocsátani. A Bizottság ezért azonnal munkához látott. Az első ülésen a dán Alsing Andersent elnökké választotta. Róla „az hírlett, hogy szociáldemokrata, és így talán nem egyoldalúan elfogult a szocialista országokkal szemben."

61 Elhatározták, hogy a bizottság formálisan is felkéri a különböző kormányokat, hogy támogassák munkáját; márciusban egyes tagjai, esetleg az egész bizottság, Bécsbe és Rómába utazik, hogy közvetlenebbül gyűjthessen adatokat a jelentéshez; és végül január 28-án nyílt ülésén hallgatja meg Kéthly Annát, Király Bélát és Kővágó Józsefet. A január 26-i zárt ülésen véglegesen megállapodtak abban, hogy az első három prominens tanú, '56-os vezető politikus előre elkészített beszédet olvashat fel, és azután a bizottság tagjai kérdéseket tesznek fel nekik. Megerősítették, hogy az ENSZ tévécsatornája és rádiója, valamint New York város rádió és tévéhálózata közvetíteni fogja beszédeiket. Ez bizonyította, hogy „amerikai részről propagandacélokból milyen nagy publicitást adnak a kihallgatásnak."

62 — fűzte a határozathoz a magyar állandó képviselet vezetője. Az a döntés, hogy a tanúkihallgatást a három prominens magyar emigránssal (a „Három K"-val) kezdik, érthető volt, és nem okozott gondot. Annál nagyobb felháborodást váltott ki ENSZ-körökben az, hogy erre nyilvános ülésen kerül sor. Ez — a nemzeti képviseletek szerint — precedens nélküli döntés volt az ENSZ 1945 óta tartó történetében. A nyilvános meghallgatást a nyugati országok delegátusai az ENSZ tradicionális működéséhez viszonyítva durvának, szokatlannak tekintették. A nyilvános tanúkihallgatás a bizottságban is ellentéteket váltott ki. A ceyloni tag, Gunewardene ellenezte, „hogy a bizottság ülései, illetve a kihallgatások nyíltak és így propagandacélokra felhasználhatók legyenek." Az uruguayi Fabregat hasonló álláspontot foglalt el. A többi tag azonban 59 Uo. 1957. január 25. A magyarkérdés tárgyalásával kapcsolatos újabb fejlemények. Mód Péter követ jelentése, és uo. A/3485 57-01801-ENSZ közgyűlése, XI. ülésszak, 67. napirendi pont. A közgyűlés 636. plenáris ülésén 1957. január 10-én elfogadott határozat. 60 Uo. 61 Uo. 62 MOL XIX-J-1-j. Nk-i 218/26/h/00760/0025/1957 Ötös Bizottság munkája. Mód Péter követ jelentése. 1957. január 26. 179