Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.
Közlemények lönbizottság létrehozásáról, hogy „biztosítsa a Közgyűlést és az Egyesült Nemzetek minden tagját arról, hogy a legteljesebb és leginkább elérhető információk legyenek" a Szovjetunió „intervenciója által előidézett helyzetről" Magyarországon. A főtitkári határozat bejelentette „a fent említett célok megvalósítása érdekében különbizottságot hoz létre". 56 Ajánlásában a főtitkár tehát „maga veti fel egy ad hoc bizottság felállításának szükségességét". A cél ezzel az volt, hogy „a főtitkári tekintélyt használják fel a szükséges 2/3-os többség elnyerésére — főleg a latin-amerikai államok körében." Hammarskjöld ebbe látszólag szívesen belement, mert a korábbi határozatok végrehajtása terén nem tudott eredményt felmutatni, a bizottság felállításával azonban személyileg mentesült „a határozatokban rá kiszabott feladatoktól." 57 — kommentálta az eseményt a magyar ENSZ-misszió vezetője. A plenáris ülésén január 9-10-én — a főtitkári kezdeményezés után — az Egyesült Államok delegációja és 23 más állam képviselője — határozati javaslatot terjesztett elő „egy öttagú ad hoc bizottság felállításáról". A bizottság feladata: 1.) adatok gyűjtése Magyarországról, az országon belül és a menekültektől. 2.) jelentés készítése erről az ülésező közgyűlésnek és a tagállamoknak a két közgyűlési idő között. Az előterjesztéseket a közgyűlés hosszas vita után, roll-coll (névsorolvasásos) szavazással 59:8 ellenében 10 tartózkodással elfogadta. A tartózkodók egyike Kuba, a mandátum-megvonást javasolta, de erre nem került sor, mert a javaslatot az ENSZ-körökben vitatták, még Henry Cabot Lodge, USA-delegátus is ellenezte, látszott, hogy a szükséges többség elnyerése most is reménytelen. 58 Az Ötös Bizottság (ÖB) létrejöttét Kéthly nem kis mértékben saját és társai érdemének tulajdonította. Az ENSZ javaslatában a bizottság összetételére, a részt vevő országokra nem történt konkrét utalás, ami jelezte, hogy a személyi összeállítás körül nehézségek adódtak; több felkért ország ugyanis nem vállalta a tagságot. Az ülésszak előtt és alatt a színfalak mögött élénk alkudozások folytak elsősorban arról, hogy melyik ázsiai országot tudják megnyerni az ügynek. India, Indonézia és Burma visszautasította a szerepvállalást egy ilyen bizottságban. India ezzel azért is keltett feltűnést, mert Lali, India állandó képviselője, tagja volt annak a korábban a főtitkár által kijelölt háromtagú megfigyelői csoportnak, amelynek Magyarországra kellett volna utaznia, hogy helyben folytasson vizsgálódásokat. Az iráni képviselő, Entezam, bár személyesen kérték fel, mégis nemet mondott. Az ázsiai országokat végül is Ceylon képviselte. A latin-amerikai államok közül 56 UNA ENSZ Közgyűlés XI. ülésszak, 67. napirendi pont. A Közgyűlés 636. plenáris ülésén 1957. január 10-én elfogadott határozata. 57 MOL XIX-J-1-j. Nk-i 218/26/h/003929-1957. 58 Uo. 178