Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért Az MFT nemzetközi elismertsége sem történt meg, bár Kéthly és Szélig mindent megmozgatott ennek érdekében. Egyedül az amerikai szakszervezeti vezetők siettek ismét segíteni Kéthly Annának. Az AFL-CIO első számú vezetőinél Kéthly igyekezett elérni, hogy álljanak az új emigráns alakulat mellé. Az MFT létrejötte biztosíthatta Kéthly számára politikájának jogi, társadalmi hátterét, bázisát. Izgalommal várta a strassbourgi híreket New York-ban, azért is, mert itt már az ENSZ által a magyarügy kivizsgálására létrehozott öttagú különbizottság és a várható feladatok foglalkoztatták. Elégedetlen volt, hogy elvtársai nem tartják fontosnak a beszámolót a kongresszusról.

54 Kéthly igen sokat, talán mindent várt a Magyar Forradalmi TanácsKormányképviselet létrejöttétől. Mindenekelőtt azt, hogy megoldja a mandátum elhúzódó kérdését. Az MFT kongresszusának végeztével a résztvevők a jó munka és a biztos jövő tudatában szétszéledtek a világ különböző tájaira. Nagy tervekkel és még nagyobb reményekkel, lendülettel láttak munkához. A szervezők azzal a tudattal (illúzióval?) tevékenykedtek, hogy az őket körülvevő, befogadó világ is hasonlóan vélekedik róluk, szervezetükről, jelentőségükről. A siker reményét az adta, hogy a Tanács maga mögött hitte az amerikai külügyi adminisztrációt, és így az MFT-Nemzeti Kormányképviselet létrehozásának, létének indoka és értelme, a mandátum — vagy legalább a szereplési lehetőség — megszerzése most már nem ütközik akadályokba. Az ENSZ Ötös Bizottságának létrejötte és Kéthly Anna Az ENSZ XI. közgyűlésének 1956. november 4-10-e között megtartott I. rendkívüli közgyűlése a magyarügyben határozatokat hozott, amelyeket a Kádárkormány figyelmen kívül hagyott, az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősített, és nem hajtotta végre azokat. A novemberi határozatoknak ugyanaz lett a sorsa, mint a sok száz, más ügyben fogant ENSZ-állásfoglalásnak. Az amerikaiak más útra terelték a magyarügyet, és különbizottság felállítását szorgalmazták. Ezzel az ötlettel már a karácsonyi szünet idején foglakoztak, de ekkor nem számíthattak a többségi támogatásra. Az MFT szervezésekor ENSZ berkekben már ismert volt, hogy a magyarügy kivizsgálására felállítanak egy ENSZ-bizottságot. Ezt Kéthly már hosszabb idő óta sürgette. „Az előzetes értesülések szerint azt a javaslatot fogják beterjeszteni, hogy bizottságot állítsanak fel, amely menekülteket hallgatna meg a magyarországi helyzetről, pl. Kéthly Annát és Király Bélát" — jelentette a magyar követ.

55 Mivel „nem sikerült e gondolat keresztülvitelében a megfelelő többséget megnyerni", ezért a főtitkárra hárították a feladatot. Hammarskjöld 1957. január 5-én adta ki az ENSZ közgyűlésnek az A/3485, sz. jelentését és ajánlását a kü54 Kéthly Anna levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. január 14. 55 MOL XIX-J-1-j Nk-i 218/26/h/003929-1957. Mód Péter jelentése. 1957. január 25. 177