Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért" A strassbourgi kongresszus 1957. január 5-én, Strassbourgban összeült az '56-osok három napra tervezett kongresszusa. Az anyagi fedezethez hozzájárult: az MRP nevű francia katolikus párt, a Kereszténydemokrata Unió és a kormány befolyása alatt álló francia szakszervezeti szövetség, a Force Ouvrie're kb. 500 000 frankkal. Az Európa Tanács (ET) szintén 500 000, a francia kormány egymillió frankot adott. A fenti szervezetek mellett beszállt a már említett Szabad Európa Bizottság (SZEB), és az által fenntartott Szabad Európa Rádió (SZER) is.

40 Az alapítók között négy párt: a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Petőfi Párt, a Keresztény Demokrata Párt, és nyolc szervezet: a Parasztszövetség, a Munkástanács, a Petőfi Kör, a Politikai Üldözöttek Szövetsége, az írószövetség, a Forradalmi Értelmiség Bizottsága, az Egyetemi Hallgatók Szövetsége, a Fegyveres Erők Szövetsége

41 képviselői, küldöttei vettek részt a tanácskozáson. A New York-ban tartózkodó Kéthly Anna levéllel fordult a kongresszusi küldöttekhez, amelyben arra kérte őket, hogy az EB által kidolgozott programot és más dokumentumokat fogadják el, mert ezzel a jövőt alapozzák meg. A kongresszus levezető elnöke Király Béla volt. Az EB által előterjesztett dokumentumokat a küldöttek megvitatták, és bizonyos változtatásokkal elfogadták. A kongresszus jegyzőkönyve nem hozzáférhető.

42 Annyi ismertté vált, hogy a napirendre került kérdésekről olykor igen éles és ellentmondó vita alakult ki. Ilyen volt pl. az: „elfogadható-e egyáltalán a Szabad Európa Bizottság anyagi támogatása" amiatt, hogy az a CIA pénze. A javaslat védelmezői azzal érveltek, hogy a SZEB „lényegében a State Department szerve, s az amerikaiak nélkül úgysem lehet semmire sem jutni". Ezt a racionális érvelést végül is tudomásul vették, az előterjesztést elfogadták. A Forradalmi Tanács politikájának elvi alapjait és célkitűzéseit — a határozat szerint

43 — „az 1956. október 23-i forradalom követelései határozták meg". Nevezetesen: az ország függetlensége érdekében ki kell vonni a szovjet csapatokat, meg kell szüntetni a kommunista egypártrendszert; „a nép akaratából szabad választások által létrejött parlament és kormány" alakítását elő kell segíteni; „az ENSZ alapokmányában lefektetett emberi szabadságjogok teljes érvényesítését" biztosítani. „Az október 23-i követelések megerősítették az 1945-ben tartott szabad választások útján létrejött parlament által hozott közjogi, gazdasági és társadalmi vívmányokat; így a köztársasági államformát, a földbirtokreformot, a bányák és kulcsiparok államosítását. A forradalom ezeknek a reformoksok vonatkozásban eltérően tárgyalja az MFT létrejöttének történetét. Célja annak bizonyítása, hogy Király Béla játszott vezető szerepet az '56-sokat egyesítő szervezet megalakításában. Elhallgatja nemcsak Kéthly Anna, az MSZDP in exil, és a többi szervező szerepét ebben, hanem még az amerikai külügyi adminisztrációért is. KlRÁLY-BALOGH-VlTEK, 2003. 79-80. 40 Uo. 79-80. 41 A Strassbourgi Forradalmi Tanács. 42 Király Béla tulajdonában van, részleteket közöl: KlRÁLY-BALOGH-VlTEK, 2003. 43 KIRÁLY-BALOGH-VITEK, 2003. 92-93. 171