Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Közlemények vezetői voltak. A részt vevő pártok és csoportok egyetértettek a szociáldemokraták által képviselt és előterjesztett javaslatokkal. A feladat kivitelezése Kiss Sándor és Szabó Miklós irányításával, az MSZDP vezetőinek politikai és szellemi befolyásával folyt. Az EB abból indult ki, hogy az egyesítés alapja 1956 és annak politikai szellemisége. Nem volt vita és nézeteltérés abban sem, hogy az MNB-vel az egység csakis az '56-os platformon valósulhat meg, A régi emigráció tagjainak egyénileg kell kinyilvánítaniuk, hogy elfogadják az 1956-os eszmei-politikai alapot, politikai programjukból pedig törlik az 1944 előtti korszakhoz való visszatérés követelését. Az '56-osok eltérő érdekek, eszmeiség mentén és célkitűzésekkel alakították ugyan meg pártjukat és szervezetüket, ezért vitatkoztak is egymással, de a Kéthly Anna és az MSZDPe által hangoztatott főbb elvekkel egyetértettek. Annál is inkább, mert az MNB konzervatív mentalitása, gondolkodása, politikai-társadalmi szellemisége idegen volt tőlük is. Kéthly Anna és Szélig Imre New Yorkban éltek ekkor, a Magyar Forradalmi Tanács és a kormányképviselet előkészítésében közvetlenül nem vettek részt. Őket, és pártjukat Benjámin Olivér, a pártvezetőség tagja, Kéthly bizalmi embere, és a Bécsben élő szociáldemokraták, elsősorban Herczog Károly (Oroszlán Pál), régi emigráns, osztrák állampolgár, a városi párt és magyar kulturális egyesület vezetője képviselte. Teljes jogú felhatalmazást kaptak arra, hogy a közösen kidolgozott koncepciót és elveket kövessék az előkészítő munkában, és kongresszuson ügyeljenek arra, hogy minden megállapodást fogadjanak el. 1956 végére sikerült megfogalmazni a szervezet legfontosabb dokumentumait, a határozati javaslatokat, a politikai platformot, a működési szabályzatot: Az '56-osok egységszervezete a Magyar Forradalmi Tanács (MFT) nevet kapta. Egyedül Benkő Zoltán nem értett egyet azzal, hogy a Tanácsot „forradalminak" nevezzék el, mert gyanította, hogy ez a nyugati világban —különösen az Egyesült Államokban — ellenérzéseket válthat ki.

37 A többség azonban az eredeti javaslatot támogatta. Az év végére elvileg és gyakorlatilag létrejött az MFT, amelyet hivatalosan az 1957. január 5-7-re

38 Strassbourgba, az Európai Közösség központjába meghirdetett kongresszuson kívánták megvitatni, jóváhagyatni és a vezető testületeket, köztük elsősorban az MFT-t és a kormányképviseletet létrehozni. Az új szervezet lényege, célja az volt, hogy a Tanács bízza meg a háromtagú elnökséget azzal, hogy az ENSZ-ben képviselje a Nagy Imre-kormányt, a magyarügyet, '56-ot és az egy zászló alá toborzott '56-os emigráns pártokat és szervezeteket a nemzetközi fórumokon.

39 37 Benkő Zoltán levele Kiss Sándornak. 1957. április 10. 38 L. a Strassburgi Forradalmi Tanács c, aláírás és dátum nélküli dokumentumot, amelyben ez a dátum található. Egyesek szerint a kongresszus 6-7-8-án, sőt 6-7-én zajlott le. Mi az itt közölt dátumot tekintjük hivatalosnak. KIRÁLY-BALOGH-VITEK, 2003. 39 Az MFT-ről több kiadvány, visszaemlékezés is megjelent. Ezek közül kiemelkedik: KlRÁLYBALOGH-VlTEK, 2003, amely az általunk ismertetett és dokumentumokkal bizonyított tényektől 170