Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai rendes (pl. kamarai) és ún. rendkívüli (pl. hadiadó) jövedelmekre alapozott, a háború előtti időszakban legfeljebb 2,5 millióra

98 tehető bevételeiből ezeket az összegeket nem tudta előteremteni. Sőt, már a háború kitörése előtti időszakban a hadi költségvetés, mint láthattuk, évről évre jelentős, kb. félmilliós hiányt halmozott fel. Kérdés tehát, hogy amennyiben a központi kormányzat tisztában volt — márpedig az 1570-80-as évek „hadi költségvetései" ismeretében tudjuk, hogy így is volt — a monarchia cseppet sem megnyugtató anyagi helyzetével, miért vállalkozhatott arra, hogy — a történeti köztudattal ellentétben — anyagilag kielégítő tartalékokkal rendelkező Oszmán Birodalommal" szemben nyílt konfrontációt vállaljon fel? Véleményem szerint azért, mert a Habsburg Monarchiának volt két olyan „tartalék" anyagi forrásra, amelyre bizton támaszkodhatott és szőhetett háborús terveket. Az egyik a Habsburg uralkodó német-római birodalmi császári címe és ami ezzel járt: a birodalmi segélyek felhajtásának lehetősége. Ezzel az uralkodó és a központi kormányzat lényegében véve élni is tudott. A befolyt segélyek összegére vonatkozóan ugyan hiányos és meglehetősen eltérő adatok állnak rendelkezésre, mégis egyes adatok szerint a német-római birodalmi rendek által a tizenötéves háború időszakában tartott három birodalmi gyűlésen megszavazott segély (Römermonat) 13,5 millió rFt-ot tett ki, ebből pedig 12 millió rFt be is folyhatott, igaz egy része már a harcok lezárulta után, az 1630-as években. A hét birodalmi kerület pedig mintegy 7-9 millió rFt-tal járult hozzá a hosszú háború költségeihez.

100 Ugyanakkor tudható, hogy a háború időszakában minden évben komoly gondot okozott, hogy a birodalmi segélypénzek rendszertelenül, aligalig folytak be,

101 amely problémán a Spanyolország, a pápai udvar és az itáliai államok által folyósított segélyek sem segítettek lényegesen.

102 98 Természetesen a háborús helyzet lehetővé tette az udvar számára, hogy főként az osztrák örökös tartományoktól és a cseh korona rendjeitől nagyobb összegű hadi segélyt csikarjon ki. 1592 és 1606 között a monarchia előbb említett tartományai, országai összesen 40 millió rFt-ot szavaztak meg hadiadóként, ami éves szinten önmagában 2,6 millió rFt-ot tett ki. WINKELBAUER, 2004. Teil. 1. 482. 99 Az Oszmán Birodalom ugyanis egyáltalán nem volt reménytelen anyagi helyzetben a tizenötéves háború időszakában. Igaz, hogy az államkincstár már az 1580-as évekre deficitessé vált, a téves monetáris intézkedések és a tizenötéves háború előtt vívott iráni háború pedig tovább mélyítette a válságot. (Részletesen 1. FODOR, 2006. 43-47., 66-74.) Az Oszmán Birodalomnak azonban volt egy szó szerint értendő aranytartaléka, mégpedig a szultán magánkincstára (belső kincstár), amely az államkincstárnak nyújtott kölcsönökkel lehetővé tette a másfél évtizedes konfrontáció finanszírozását. (A szultáni magánkincstár egyik fő jövedelme az Egyiptom által befizetett évi több mint 500 ezer arany volt. FODOR, 2006. 67.) Csak egy adalék a kérdéskörhöz: az 1596. évi szultáni hadjárat finanszírozására a szultáni magánkincstárból 4 millió aranyat (!) vettek ki! FODOR, Mj. a. 100 MÜLLER, 1900. 259.; MÜLLER, 1938. 31-32.; BAGI, 2005.104-107. 101 Pl. az 1594-ben három évre megszavazott 80 Römermonat-ból, ami addig a német-római birodalmi rendek által valamikor is megszavazott legnagyobb összegű segély volt (vö. RAUSCHER, 2003. 62.; RAUSCHER, 2004. 316.) és közel 4,8 millió rFt-ot tett ki, az első évben alig 219 ezer rFt folyt be. BOG, 1971. 20. (21. jegyz.). Zakariás Geizkofler birodalmi fillérmester pedig 1598-ban azért fakadt ki, mert a birodalmi segélyből fizetendő katonaság zsoldjára 500 ezer rFt-ot máshonnan kellett előteremteni, mert a segélyből nem folyt be elegendő pénz. RAUSCHER, 2003. 82.; RAUSCHER, 2004. 334. 1590 és 1604 között a birodalmi fillérmester (vélhetőleg a birodalmi segélyből) összesen 986 123