Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Közlemények további 388 ezer rFt-ot irányoztak elő, tehát összesen 1,7-1,9 millió rFt elvi zsoldösszeggel számoltak.

91 Az 1602. évi zsoldjegyzék pedig mindössze 1,3 millió rFt zsoldösszeget tüntet fel.

92 Tehát amennyiben az összes várban a zsoldjegyzékek szerint előírt számú katonaság állomásozott volna, amiről tudjuk, hogy nem így volt, hiszen a létszámokat sehol és soha nem sikerült feltölteni, akkor is legfeljebb 1,3-1,9 millió rFt-ra volt szükség. Nehéz elképzelni, hogy a nem is teljes évre felfogadott mezei hadak zsoldja és az egyéb katonai költségek (élelmezés, szállítás, tüzérség stb.) összesen több mint 8,1-8,7 millió rFt-ot tettek volna ki éves szinten! 1600-ban például a magyarországi hadjárat költségeit 874 ezer rFt-ra tették.

93 Az összehasonlítás kedvéért érdemes néhány későbbi adatot is felsorakoztatnunk: az alább ismertetendő, 1623. évi, a harmincéves háború időszakába eső hadi fizetőmesteri számadás szerint, jelentős infláció mellett is, kb. 1,2 millió rFt-ot tettek ki a mezei hadak zsold-, felfogadási-, szállítási-, élelmezési stb. költségei, míg a harmincéves háború összköltségét évi 4,8 millió rFtra becsülhetjük.

94 1677-ben a monarchiának a Német-római Birodalom területén bevetett hadseregének a hathavi költsége kb. 4 millió rFt-ra tehető.

95 1679-ben pedig a rajnai fronton állomásozó csapatok hadi fizetőmestere a csapatok költségeire január és augusztus közötti időszakra 1,2 millió rFt-ot (1 211 959 rFt) kapott.

96 A kutatás a monarchia hadi kiadásait 1655-ben 2,3 millió rFt-ra, 1675ben 7 millióra, 1685-ben pedig 12,5 millióra teszi.

97 Adataink alapján nehezen feltételezhető, hogy a hosszú háború katonai költségei éves szinten elérték volna a tíz milliós összeget. Mint láthattuk, a költségek minimumát 2,3-2,5 millió rFtban jelölhetjük meg, tekintettel azonban a rendszeres zsoldfizetéselmaradásokra és a pl. Felső-Magyarországon is kimutatható hektikus fizetésekre, amennyiben minden összeget kifizettek volna, akkor az előbbi összegnek legfeljebb a duplájára, tehát kb. 5 millió rFt-ra lehetett szükség. Tízmilliós nagyságrendű hadi költség véleményem szerint legfeljebb csak úgy képzelhető el, ha az összegbe beszámolták a hiteleket, illetve a hiteltörlesztési összegeket, illetve a birodalmi rendek által felfogadott csapatok költségeit. A háború költségeit tehát 2,5-5 millióra, míg az udvartartásét félmillió rFt-ra tehetjük. A költségek ismeretében egyértelmű, hogy a Habsburg Monarchia a 91 Pálffy eltérő adatokat ad meg az 1593. évi zsoldköltségek kapcsán: a magyarországi és a horvátországi zsoldköltségekre egyszer 1 573 533 rFt-ot (PÁLFFY, 1995/c. 121.), míg máshol 1 338 014 rFt-ot ad meg (PÁLFFY, 2001/a 199.), utóbbi helyen közli a 4800 főnyi mezei katonaság zsoldjára vonatkozó adatot (388 608 rFt). 92 PÁLFFY, 1995/c. 122. A pontos összeg 1 342 677 rFt. 93 BOG, 1971. 20. (22. Íj.). Hozzá kell tennünk, hogy nem világos, hogy az összegben csak a hadsereg ellátása vagy a zsoldköltségek is benne foglaltattak-e. 94 L. 20. táblázat és 114. jgy. 95 BOG, 1971.18. 96 Wolf Cristof Edlen von Amadina császári tanácsos és tábori hadi fizetőmester (veldkriegszahlmeister) számadása. 1679. január 1.-augusztus 31. közötti számadása. ÖStA KA ASch Bd. 14a. 97 WlNKELBAUER, 2004.1. Teil. 479. (Tabelle 4. alapján számolva). 122