Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Közlemények sabb feltétele mindig is a katonai költségek előteremtése volt. I. Ferdinánd (1526-1564), majd pedig II. (magyar királyként I.) Miksa (1564-1576) alapvető, az osztrák tartományokat, a cseh korona országait és a csonka Magyar Királyságot, sőt, magát a Német-római Birodalmat is egyaránt érintő pénzügy-igazgatási reformjai tették lehetővé,

4 hogy az 1550-es évek második felétől a magyar és horvát területeken végighúzódó, többszörösen tagolt védelmi rendszer költségeinek jelentős részét valahogyan, de elő lehessen teremteni. Előrebocsátom, hogy ez akkora kihívást jelentett a közép-európai Habsburg Monarchiának,

5 hogy még az egyre növekvő állami bevételekkel és a birodalmi segélyekkel

6 együtt sem volt soha elegendő pénz a végvári katonaság zsoldjára, erődítési munkálatokra, hadfelszerelésre. Hogy érzékeltessük a problémát: míg a Habsburg uralkodók a pénzügy-igazgatási reformok eredményeként a 16. század közepénmásodik harmadában évi mintegy 2-2,5 millió rajnai Ft

7 jövedelemre számíthattak országaikból,

8 addig a magyar- és horvátországi végvári katonaság zsoldja 4 I. Ferdinándnak a központi kormányszerveket és a magyarországi pénzügyigazgatást érintő reformjaira, illetve annak újszerűségére már Acsády Ignác, majd pedig Ember Győző is felhívta a figyelmet: ACSÁDY, 1888/b; EMBER, 1946. 48-72., 119-128. A kérdéskörre újabban 1. KENYERES, 2003/a. 61-92. és KENYERES, 2003/b. 59-103. II. Miksa magyarországi reformjai közül pedig elsősorban a Szepesi Kamara felállítását emelhetjük ki: ACSÁDY, 1894 és EMBER, 1946. 150-164. Újabban: KENYERES, 2003/b. 74-76. A hazai szakirodalomban kevésbé ismert Miksának a töröksegély kapcsán a német-római birodalmi gyűléseken elért reformjai, összefoglalóan 1.: LANZINNER, 1993. különösen 449-510., 525-527. 5 Az alábbi tanulmányban a Habsburg Monarchia kifejezést az 1526 után Habsburg-főség alatt létrejött, összetett államalakulatra használom, amelynek főbb alkotóelemei a magyar és a cseh korona országai, valamint az osztrák örökös tartományok, de nem értendő bele a Német-római Birodalom, amelynek ugyan a császári (és német római királyi) címét korszakunkban végig a Habsburgok viselték, ám annak a Magyar Királyság soha semmilyen formában nem volt része. Úgyszintén a fogalomhasználat kérdéskörét érinti a Magyar Királyság megnevezés is, ami alatt területileg a Habsburg uralkodók által mindenkor bírt országrészt értem. A fogalomhasználatra újabban 1. PÁLFFY, 2007/a, különösen 1075-1076. és PÁLFFY, 2007/b. 6 A birodalmi rendek török elleni segélyeire további irodalommal 1. RAUSCHER, 2004. 313-342. RAUSCHER, 2003. 45-83. 7 A korszakban a bécsi központi kormányszervek, az osztrák kamarák és a birodalmi rendek is leginkább rajnai Ft-ban, míg a magyar kamarai szervek magyar Ft-tal számoltak. A hadi költségek és a zsoldfizetés kapcsán szinte kizárólag a rajnai Ft-ot használták. Korszakunkban mindkét pénztípus számítási pénz volt, mégpedig az alábbi rendszer szerint: 1 kamarai (magyar) Ft (a továbbiakban: mFt) = 100 magyar dénár (a továbbiakban: den) = 75 krajcár (a továbbiakban: kr). 1 rajnai (arany)forint (a továbbiakban: rFt) = 60 krajcár = 240 bécsi dénár = 80 magyar dénár. Ezek alapján 1 mFt = 1,25 rFt és 1 rFt = 0,8 mFt. HUSZÁR, 1975. 46-50.; HUSZÁR, 1989. 48-56. Amennyiben valódi aranypénzben, azaz dukátban szeretnénk az értékeket kifejezni, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni: 1 magyar arany Ft (dukát) értéke a 16. század '50-60-as éveiben 150 magyar den, 1586ban 160 den, csakúgy mint 1603-ban, 1604-ben 180 den, 1606-ban 190 den, míg 1631-1659 között 300 den. HUSZÁR, 1989. 52-53. (Soproni adatok alapján.) A tizenötéves háború időszakáig, ill. az 1610-es évekig kb. 2 rFt tett ki egy dukátot, ugyanis a kurzus 120 kr = dukát körül mozgott. BÚZA, 1987/88. 89. 8 I. Ferdinánd és II. Miksa bevételeit az 1560-70-es években 1,5-2 millió rFt-ra teszi a szakirodalom. HUBER, 1893. 188-204.; LANZINNER, 1993. 178. A legújabb osztrák történeti összefoglalóban Thomas Winkelbauer 950 000 rFt-ra teszi I. Ferdinánd rendes jövedelmeit, míg a rendkívüli jövedelmeket 1,2 millió rFt-ra, összesen tehát 2150 000 rFt-ra. WINKELBAUER, 2004. Bd. 1. 488. Az I. 8b