Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe közé tartozott, a királyi udvar egyik legfoglalkoztatottabb szakembere volt, munkájának jutalmaképpen pedig szintén egyházi javadalmakat kapott. Első egyházi javadalma a bácsi préposti méltóság volt, amelyben első alkalommal 1502 augusztusában mutatható ki.

266 E stalluma minden bizonnyal szoros összefüggésben állt egykori patrónusával, Váradi Péter bács-kalocsai érsekkel. A főpap ugyan már 1501-ben elhunyt,

267 azonban vélhetőleg már korábban javadalmat biztosított védence számára a bácsi székeskáptalanban.

268 Megszokott jelenség volt ugyanis, hogy egy-egy főpap egyházi stallumokkal támogatta a tehetséges ifjak külföldi tanulmányait. E feltételezést erősíti, hogy 1492-1494 közt Váradi Péter püspök Pál nevű fivére volt a bácsi nagyprépost, majd az ő halálát követően az első ismert prépost Csulai volt.

269 Prépostként az egyházi társadalom középrétegének elitjébe került, amely mindenképpen jelentős előrelépésként értékelhető, különösen Fülöp apjának feltételezett ortodox vallását tekintve. A bácsi beneficium nem számított a különösen jól jövedelmező préposti stallumok közé. Éves bevételét a 15. században 100 aranyforintra becsülték, amelynél csak a boszniai és a szerémi prépostok bevétele volt alacsonyabb.

270 Ebből az összegből természetesen kényelmesen meg tudott élni a korabeli árakat tekintetbe véve. Több munkában tévesen szerepel Csulai állítólagos budai prépostsága,

271 amelyet Köblös József kutatásai egyértelműen cáfoltak.

272 A bácsi javadalmára vonatkozó utolsó ismert adatom 1508 júniusából származik.

273 A bácsi után a jóval tekintélyesebb egri nagyprépostságot nyerte el. A préposti javadalmak közül ez volt a leggazdagabb az évi 480 aranyra taksált jövedelmével. Összehasonlításképpen az esztergomi nagyprépost 400, a fehérvári, a budai és a pécsi prépostok pedig 300 forintos éves bevételre számíthattak.

274 Ez igen jelentős, közel ötszörös bevétel-növekedést jelentett, amely szükséges is volt Fülöp számára a folyamatos velencei utazások miatt. Egri prépostságának kezdetét 1509-1510 közé szokták helyezni,

275 azonban nézetem szerint ennek az 266

1502. augusztus 5.: MOL DL 58 212. 267 Ulászló Geréb László erdélyi püspöknek adományozta az érsekséget. A diploma szövegét a kassai formuláré őrizte meg. Kegyúri Okit. Nr. LIII. 1501. október 3-án, már Geréb ült az érseki székben. Vö. MOL DF 253 535. 268 Az érsekségnek — a szerémi püspökséghez hasonlóan — két központja és ezzel párhuzamosan két székesegyháza volt, amelynek következtében ugyancsak két székeskáptalan működött az egyházmegyében. MÁLYUSZ, 2007.112. 269

WlNKLER,1935.45. 270 FEDELES, 2005.154. 271 FÓGEL, 1913.48.; BÓNIS, 1971.317.; KOVÁCS, 1983.29. 272 KÖBLÖS 1994.301/3. jegyzet. 273

1508. június 2.: MOL DL 57 876 274 MÁLYUSZ, 2007.81. 275 1509-et adott meg Fógel József egy velencei forrás alapján, majd általában ezt vették át a későbbi szerzők. (FÓGEL, 1913. 48/2. jegyzet.) Az egri káptalan tagjainak adatait tartalmazó munkában először 1510-ben szerepel prépostként. (Mem. Dign. 166.) Minden bizonnyal elírás következtében került Kovács Béla egyik tanulmányába az 1504. esztendő Fülöp e javadalmához (KOVÁCS, 1983.29.), hiszen egy későbbi munkájában (KOVÁCS, 1987. 33.) már 1510 olvasható. Az általam ismert első adat 1510. október 3-ról származik. Vö. MOL DL 39 177. 65