Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Közlemények adathiány lehet vélhetőleg az oka. 1509-ben már Velencében tartózkodott, így az ottani forrás — amelyet magam sajnos nem ismerek — kevésbé mérvadó a stallum elnyerésének idejével kapcsolatban. Tudjuk, hogy Fülöp 1508 szeptemberében követségbe utazott Velencébe, ahol egészen 1510 tavaszáig időzött. Vélhetőleg még elutazása előtt megkapta a királytól az üressé vált méltóságot, amely jövedelme egyrészt a diplomata költségeihez való hozzájárulás, másrészt pedig fáradozásai ellenértéke (kvázi fizetés) volt. Raphael Regius 1513. évi könyvajánlásában meg is említette, hogy a király szolgálataiért és hűségéért a leggazdagabb prépostsággal jutalmazta.

276 Közben Bakócz révén az esztergomi székeskáptalanban is kanonoki stallumhoz jutott 1510-ben.

277 Egri javadalmáról tudósító utolsó adatunk 1521 júliusából származik.

278 Fülöpöt ismét egy királyi titkár, Szalaházi Tamás követte a méltóságban, azonban az általam ismert első említése 1523 júniusából származik.

279 Kérdés, hogy a két dátum közti időszakban ki volt az egri nagyprépost, illetve hogy Fülöp ezt követően mely stallumba emelkedett? Számos korábbi munkában olvasható, hogy 1520-1521-től pécsi prépost lett volna, amelyek Fógel József téves adatát vették át.

280 A pécsi káptalan személyi összetételéről készített munkámban esetleges pécsi prépostságát már cáfoltam,

281 így itt csak annyival egészítem ki, hogy a pécsi prépostság az egrihez képest anyagilag mindenképpen visszalépést jelentett volna. Biztosan tudjuk, hogy Szatmárit ő követte a pécsi püspöki székben, amely idejét a legtöbb szerző 1524 és 1526 közé helyezi.

282 A szóban forgó püspökségre azonban már korábban kinevezte az uralkodó, így már 1523 áprilisában választott pécsi püspökként (electus ecclesie Quinqueecclesiensis) írta alá egyik levelét.

283 Pécsi elődje, Szatmári György 1522-ben a Bakócz halála folytán megüresedett esztergomi érsekséget kapta meg, azonban úgy tűnik, egészen haláláig nem adta át az egyházmegyét kinevezett utódjának.

284 Ezek alapján tehát bizonyosnak látszik, hogy Csulai is 1522-ben kapta meg kinevezését Pécsre, és mindaddig megtartotta az egri préposti stallumot. Apostoli protonotáriusi címe — amely természetesen csak tiszteletbeli titulust jelentett — 1521-ből adatolható Megyericsei János feliratgyűjteményének egyik másolatán.

285 276 „... opulentissima praepositura honoravit" Analecta Nova. 440. 277 KOLLÁNYI, 1900.127. 278

1521. július 27.: ÓVÁRY, 1890. Nr. 1147. 279

1523. június 15.: MOL DL 93 842. 280 BÓNIS, 1971.317.; FARBAKY, 2000.144.; FÓGEL, 1913.48.; PETROVICH, 1956.34. 281 FEDELES, 2005.471. 282 Néhány kivétel is akad, így pl. KOVÁCS, 1983. 29. szerint már 1521-től betöltötte e méltóságot. Winkler Pál pedig egri püspöknek és ezzel párhuzamosan királyi kancellárnak tartotta. Vö. WlNKLER, 1935.46. 283

1523. április 18.: MOL DF 246 285. 284 Vélhetőleg Régi Ferenc Szatmári kipróbált familiárisa kezelte a püspökség jövedelmeit egészen ura 1524. évi haláláig. KUBINYL1978.217/151. jegyzet. 285 A kézirat címe: „Inscriptiones Dacicae, descriptae Venetiis ex libro Philippi de Chula prapositi Agriae, protonotarii apostolid ac regis Ludovici apud Venetos oratoris, a Ladislao Budensi ecclesae Colociensis et Sepasiensis [sic!] canonico MDXXI". GERÉZDI, 1945.83-84/72 jegyzet; LAKATOS, 2004-2005.4. 66