Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Közlemények itt nem kimaradt iratokból áll, hanem rossz minőségűnek ítélt felvételek megismétléséből.

87 A kutatás egyetlen, ám igen használható segédlete az anyag rögzítése során készült gépelt darabszintű felvételezési leltár, amely az irat új jelzete és kelte mellett mindig rögzíti annak kiadóját is, olykor pedig annak tartalmára is kitér néhány szóban. A leltár az esetek döntő többségében megbízható, ám természetesen nem hibátlan.

88 Az 1575. évi leveleknél a három első numerus hibás, a tekercsen teljesen más iratok szerepelnek. Hasonló — talán a gépelés során bekövetkező — hibák máshol is előfordulhatnak, ha nem is túl gyakran. Mindenesetre a teljes biztonság érdekében érdemes a tekercset ellenőrzésként figyelmesen átforgatni. A leltár és a film között csak két ponton sikerült lényeges eltérésre bukkanni: az 1585. évnél papíron 110 irat szerepel, míg az általam használt pozitív filmre csak 28 került rá, utánuk már az 1586. év következik, a 16. század pontosabban nem keltezhető levelei pedig teljes egészében hiányoznak a leltár szerinti filmről. A két hiányzó szakaszt sajnos nem sikerült megtalálni, talán olyan negatívokon voltak, amelyeket elfelejtettek hozzáragasztani az adott tekercshez. A mikrofilmeken egy másik hiány is jelentkezik a kolozsvári anyaghoz képest, ez azonban nem a felvételezés hibájából ered. Nevezetesen Budapesten hiányoznak azok az 1541 után írott levelek, amelyeket a levéltár két világháború közötti naszódi tartózkodásakor mint román vonatkozásúakat elkülönítettek.

89 Ezeknek az alsorozatoknak az anyagát a naszódi Határőr Múzeum igazgatója, Iuliu Moisil talán nem is adta át 1942 októberében a vármegye embereinek, és 1945 után az anyag többi részétől eltérő módon került Kolozsvárra.

90 Mindezen hiányosságok ellenére a kolozsvári eredeti sorozat és a pesti mikrofilmek anyaga közti különbség nem becsülhető többre néhány százaléknál. Az eredeti sorozatot a kolozsvári levéltárosok a fond többi sorozatához hasonlóan a Berger-féle beosztás szerint rendezték újra, ami ebben az esetben azt 87 A 495. tekercsen az 1528-1609. évek pótlásai, a 496-on az 1633-1640. éveké, a 497-en az 16401653. éveké, a 498-on pedig az 1653-1750. éveké. (Bár a cím 1750-et ír felső határnak, az utolsó pótlásfelvétel 1707-ből származó iratról készült.) Ugyancsak a 498. tekercsen van a „pótlások pótlása" is, további duplumfelvételekkel. A 17. századi pótlások sajnos nem szerepelnek a Filmtárban használható, az eredeti gépelt jegyzékről fénymásolt felvételezési leltárban, azonban a kutatótermi számítógépen elérhető fond- és állagjegyzékben igen. A 16. századi pótlások listája ebből a szkennelt jegyzékből is hiányzik. 88 A leltár készítői, — a felvételezési iratok alapján — Ila Bálint és Bereczky Nóra a dátumokat az esetek döntő többségében jól oldották fel, és a kiadó/feladó személyét is helyesen állapították meg. MOL Y 7. 378/1950. OL. sz. f. 32. (Ila Bálint július 6-i pro memoria-)a). A jegyzékelés mindig ketten végezték: egy „tudományos szakerő" és egy gépírónő, akinek az előbbi diktált. 89 Az 55. román vonatkozásúnak ítélt csomó nagyjából időrendben követte egymást, ezek nagy része a Berger-féle első sorozatból származott. Jelzetük: „D római szám/arab szám" alakú. Az első öt ilyen, időben 1541-ig terjedő csomó (D I-V) anyaga Budapesten is megtalálható, ezeket Komjáthy Miklós kutatásai alapján már a kolozsvári levéltár mikrofilmezte. A filmcsere keretében elkészült pótlás 1970 januárjában érkezett meg (a filmtári segédkönyv információja). 90 Máskülönben ugyanis nehezen magyarázható, hogy Budapesten ezeket az iratokat kihagyták a felvételezésből. Növeli az elmélet valószínűségét, hogy Kopasz Gábor szerint Moisil 1940-ben a város átvétele alkalmával a rendezetlen állapotban lévő anyagról nem is tudott leltárt adni Nyári Gyula alezredesnek. KOPASZ-ENTZ, 1943. 155. 116