Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez jelentette, hogy minden tematikus alapon kialakított csomót visszaolvasztottak a nagy egészbe,

91 és ehhez a szigorú időrendbe állított sorozathoz egyetlen hosszú számsort rendeltek. Az új, ceruzával írt jelzetek azonban a levéltár veszteségei, a datálási hibák korrigálása és egyéb okok miatt nem felelnek meg teljes mértékben Berger számsorának. A rendezéssel párhuzamosan, illetve azt követően 1700-ig regesztákat készítettek a teljes anyagról.

92 Ebből a gyűjteményből azonban jelenleg csak az 1203-1541 közötti iratok regesztái hozzáférhetőek, egy háromkötetes, Alexandru Matei nevével fémjelzett gépelt kézirat formájában, Berger tartalmi kivonatainál jóval bővebb tájékoztatást adva. A későbbi anyagok tekintetében a kutató kénytelen egy, csak a dátumot, illetve a régi és új jelzetet feltüntető kézírásos jegyzékhez folyamodni.

93 Továbbá rendelkezésre áll még az 1223-1818 közötti időszakra egy kötet, amely válogatott regesztákat tartalmaz a román vonatkozásúnak ítélt iratokról, köztük a Naszódon elkülönített, de később vissza olvasztott alsorozatok anyagáról.

94 Ha a célszerűség szempontjából mérleget kellene vonnunk, azt mondhatnánk, hogy a besztercei levéltár első sorozatát lényegesen könnyebb Budapesten kutatni, hiszen a mikrofilm előnyei folytán egy nap akár tíz év teljes anyagát is átnézhetjük, ám a kisebb hiányok miatt érdemes megfontolni a kolozsvári eredeti állagból történő kiegészítést is. Az ideális természetesen az lenne, ha a régi mikrofilmekről hiányzó iratokat a Magyar Országos Levéltár meg tudná szerezni valamilyen másolatban, és így Budapesten is rendelkezésre állna a teljes anyag. Reméljük, hogy a jövőben erre is lehetőség nyílik majd. Az eddigiekben ismertettük a Budapesten Missiles névvel illetett sorozat, illetve filmtári állag kutatásának feltételeit, nem tértünk azonban még ki a leglényegesebb kérdésre, az iratanyag tartalmára.

95 A jelenleg Kolozsváron őrzött eredeti sorozat, amely az 1291 és 1700 közötti időszakot öleli fel, nem kevesebb mint 24 820 dokumentumot számlál.

96 Ez a hatalmas szám átlagosan évi 60 levelet jelent, ám az anyag természetszerűleg egyenetlen időbeli eloszlása miatt a 91 Az első néhány ilyen csomó már Berger idejében létrejött, aki különválasztotta a cirill betűs iratokat és Veress Endre kérésére egy másik tematikus csomót is létrehozott Sennyei Pongrác, illetve Kornis Gáspár levelezéséből (44 levél). DORDEA, 1985. 229., 257-259. A legtöbb ilyen jellegű iratelkülönítés a levéltár naszódi évei alatt történt, de néhány, fentebb már említett csomót a budapesti filmezés során is létrehoztak. A csak századra pontosan keltezhető iratokból 1950-ben összeállított két csomó (a 16. és a 17. század keltezetlen iratai) értelemszerűen megmaradt. 92 Az 1985-ben megjelent levéltár-ismertető kéziratának lezárultakor már csak az 1570-1700 közötti német nyelvű levelek regesztázása volt befejezetlen, ám a munka már ezek esetében is a végéhez közeledett. 93 A besztercei anyagban való kutatás tehát igen nehézkes, mert az iratokat pusztán dátum alapján, találomra kell kiválasztani. A jelenleg érvényes levéltári szabályozás értelmében pedig a kutató naponta 15 levéltári egységet kérhet ki, azaz egy ilyen, elméletileg darabszinten rendezett anyag esetében 15 darab iratot. 94 DORDEA, 1985. 238. Dordea szerint a román és szláv nyelvű iratokhoz készített korábbi segédletet is megőrizték, ezzel kolozsvári kutatásom alatt nem találkoztam. A fond cirill betűs dokumentumai jelenleg Bukarestben vannak feldolgozáson. 95 Viszonylag részletes román nyelvű ismertetése: Uo. 242-259. 96 Uo. 242. 117