Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Közlemények nem értek véget, mert a megérkező szovjet hadsereg katonái a zárt ajtót betörve felforgatták a levéltárat, és számos irat elkeveredett. 41 Az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződést követően Magyar­ország és Románia vonatkozásában a trianoni határ lépett újra érvénybe. Hama­rosan esedékessé vált a második világháború végén a mai Magyarország terüle­tére menekített észak-erdélyi levéltári anyag visszaadása, amelynek jogi kereteit az 1948. augusztus 28-án Budapesten megkötött magyar-román iratcsere­egyezmény teremtette meg. 42 A Beszterce-Naszód megyei levéltár átadása 1950­ben kezdődött el. Az iratok visszaszolgáltatása előtt azonban sor került a törté­neti szempontból fontos iratok erőltetett ütemű mikrofilmezésére. 43 Úgy tűnik, hogy kezdetben nem — vagy nem a később megvalósult mértékben — tervezték ba) való beolvasztása után a Pécsi Állami Levéltárba került, amelynek 1967. december 1. és 1971. január 1. között igazgatója volt. 1950-ben nem őt, hanem az iratanyagot kevésbé ismerő Jenéi Ká­rolyt bízták meg a besztercei levéltár felvételezésre való felkészítésével. Besztercéről 1945 után, nyilvánvaló külső körülmények folytán, semmit nem publikált. FARKAS, 1980. 45., 50.; Kronológia, 2000. 247. Az írásos forrásokban nem szereplő adatokért egyrészt tanáromnak, a nemrég elhunyt Borsa Ivánnak, másrészt pedig Monok Istvánnak tartozom köszönettel. A légitámadással kapcso­latos információk Monok Istvántól származnak, aki személyesen is beszélt Kopasz Gáborral a besztercei levéltár kalandos sorsáról. 41 Nem egészen világos, hogy a besztercei levéltárat a keveredés mennyire érintette, mert ezt — legalábbis a helyzet konszolidálódása után — nem a levéltár többi részével együtt őrizték, hanem egy, a vármegyeháza melletti gazdasági épületben. (Erdős Ferencnek, a Fejér Megyei Levéltár fő­igazgatójának szíves közlése.) Monok István szíves közlése szerint, amelyet az akkori levéltáro­sok elmondására alapoz, a besztercei levéltárat először a levéltári utcákban helyezték el a várme­gyeházán. A levéltár viszontagságairól Jenéi Károlynak az a hivatalos levele is beszámol, amelyet a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának írt 1952. április 19-én. A központ azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy maradt-e besztercei eredetű múzeumi tárgy vagy könyvanyag Szé­kesfehérvárott, Jenéi válasza nemleges volt. FML Ir.t. 02-031/1952. sz. (A besztercei levéltár sor­sáról sajnos nem maradt fenn itt más forrás.) 42 10.340/1948. Korm. sz. rendelet a bírósági és az egyes közigazgatási iratok kicserélése tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt magyar-román egyezmény kihirdetéséről. Az államtitkári szinten megkötött egyezmény a párizsi béke (1947:XVIII. törvénycikk) 4. §-ának 2. bekezdésében foglalt felhatalmazás (de nem rendelkezés) alapján született. A besztercei levéltárat a második cikk első bekezdése érintette: „A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy — amennyi­ben az ő területükön van — kölcsönösen átadják azt az iratanyagot, amelyet a másik Szerződő Fél területén lévő közhatósági és közhivatali iratárakból az 1940. évi augusztus hó 30. napja óta bármely okból elszállí­tottak." Megjelent többek között: 1948 jogsz. 149-157. Az egyezmény belügyminisztériumi végre­hajtási rendelete: 108.070/1949. (II. 16.) BM sz. körrendelet a magyar-román iratcsere-egyezmény végrehajtásának a belügyi igazgatásban való előkészítése tárgyában. Törv. és rend. hiv. gyűjt. 602­605. 43 A mikrofilmezés aktáit a levéltár levéltárában (Y szekció) Bertók Lajos kereste ki számunkra, segítségéért nagy köszönettel tartozunk. A vonatkozó akták: MOL Y 7. 378/1950. OL. sz. és 291/1953. OL sz. (Nemcsak a besztercei, hanem a kolozsvári és más törvényhatósági levéltárak­hoz is adatok. Az aktákon belül az iratok nem egészen időrendben sorakoznak, és ez erősen megnehezíti a történtek rekonstruálását.) A gyors mikrofilmezést az 1948-ban Párizsban vásárolt Micro Jumma félautomata felvevő tette lehetővé, amelyet 1948 októberében állítottak üzembe. A vásárlás célja éppen az volt, hogy a szomszédos országoknak visszaszolgáltatandó anyagokat mikrofilmre tudják venni. A hatalmas arányú, két műszakban folytatott felvételezés nyomán jött létre a Magyar Országos Levéltár igen modernnek számító Filmtára. BORSA, 1982. 82-83. 108

Next

/
Thumbnails
Contents