Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez váljanak.

36 A nagyjából rendezett besztercei levéltárban megindult a kutatás. Veress Endréről biztosan tudjuk, hogy ebben a rövid időszakban anyagot gyűjtött vagy gyűjtetett itt Báthory István levelezését bemutató, 1944-ben megjelent forráskiadványához.

37 A magyar történettudomány átmenetileg élénkülő figyelmére utal az is, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület 1943 őszén Besztercén tartotta szokásos vándorgyűlését, és az eseményhez kapcsolódva külön Levéltári Bizottságot küldött ki a vármegye levéltárainak tudományos vizsgálatára.

38 A háború azonban nem hagyott időt a hazai kutatásnak a besztercei források alaposabb megismerésére, sőt a front közeledtével a levéltár közvetlen veszélybe került. 1944 elején a legértékesebb iratokat a szovjet légitámadások elől a közeli Vindára és Szásztörpényre (Windau/Ghinda, illetve Treppen/Tárpiu) helyezték ki, majd 1944. szeptember 10. után a vármegye levéltárát a megyei hivatalokat evakuáló vonat két tehervagonjába zsúfolták és Kopasz Gábor levéltárossal egyetemben elindították a biztonságosnak ítélt hátország felé.

39 Ez a páratlan értékű iratanyag kis híján olyan szomorú sorsra jutott, mint a Székely Nemzeti Múzeum kincsei: a november elejétől Agárd mellett vesztegelő vonatot légitámadás érte, a vagonok kigyulladtak, azonban az iratok döntő többségét Kopasz Gábornak és Jenéi Károly Fejér megyei főlevéltárnoknak sikerült a székesfehérvári levéltárba menekítenie.

40 A besztercei anyag hányattatásai azonban még 36 Kopasz Gábor arra is kísérletet tett, hogy a levéltár rendezéséhez megszerezze Berger özvegyétől férje tudományos hagyatékát, ám ő elzárkózott a kérés teljesítésétől. UR III. köt. XVI.; KOPASZENTZ, 1943. 153. 37 VERESS, 1944. Sok irat kivonatosan vagy regesztaként. Anyaga talán részben 1918 előtti gyűjtéséből származik. A kiadás melléktermékeként Veress írt egy rövid tanulmányt is Beszterce város és Báthory István fejedelem kapcsolatáról: VERESS, 1943. 406—415. Ugyanez a tanulmány az újonnan elindított Beszterce-naszódi füzetek első darabjaként is napvilágot látott. VERESS, 1943. 16. A tanulmány főként besztercei levéltári forrásokon alapszik, de azokra a készülő forráskiadvány miatt nem hivatkozik. A füzet előszavából kiderül, hogy Veress Endre 1943 májusában, a rendezés alatt újra kutatott Besztercén. A levéltárban ekkortájt Kolozsvár és az erdélyi művelődés történetének neves kutatója, Herepei János is megfordult, ha nem is töltött el itt hosszú időt. Lofflerer Joachim könyvkötőről írott cikkében hivatkozik az egyik besztercei számadáskönyvre. HEREPEI 1971, 468470. 38 Az Erdélyi Múzeum Egyesületet még az 1942. évi dési vándorgyűlésen hívta meg Besztercére Bethlen Béla, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód megye főispánja, aki már Désen is a házigazda szerepét töltötte be. BETHLEN, 1989. 115-116.; A Levéltári Bizottság működéséről: KOPASZENTZ, 1943. 150-151., illetve a kötet Nagy Géza által írott bevezetőjében. 14., 23. 39 DAHINTEN, 1988. 201-202. A városi hivatalnokok ezzel szemben csak szeptember végén távoztak, együtt a város teljes német lakosságával. Az elmenekült szászok többsége a háború után sem tért vissza, az evakuálás után gyakorlatilag eltűnt az észak-erdélyi németség. A levéltár 1944-1945. évi átmeneti őrzési helyeiről Wagner 1986-ban csak híreszteléseket tudott közölni. Az általa feltételezett ceglédi tartózkodásnak talán lehet némi alapja. UR I. köt. XI. 40 Jenéi Károly leírása némileg eltér a Kopasz Gábor által mondottaktól. Ő nem beszél légitámadásról, és szerinte az anyag menekítését nem a besztercei levéltáros által említett szekerekkel, hanem a vármegyei teherautóval hajtották végre. A légitámadást talán szándékosan hallgatta el, mert az nem illett volna egy, a megye „felszabadításáról" szóló kiadványba. Egy bizonyos: számos olyan besztercei levelet ismerünk, amely égési nyomokat mutat. Jenéi beszámolója: FARKAS-KÁRSAI, 1970. 174. Kopasz Gábort 1945. június l-jén Székesfehérvár város főlevéltárnokának nevezték ki, majd a városi levéltárnak a Székesfehérvári Állami Levéltárba (a későbbi Fejér Megyei Levéltár107