Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez anyagot, és hosszú évek munkájával a nagy feladatot el is végezte.

20 Berger mestere — Franz Zimmermann nagyszebeni levéltáros — útmutatásai nyomán először négy, később hét, római számmal jelzett sorozatra (csoportra) osztotta a levéltárat:

21 I. „Oklevelek" (Urkunden). Ttulajdonképpen a levéltár teljes, 1700 előtti nem kötetes iratanyaga, köztük igen sok misszilis, a Berger felfogása szerinti, nem teljesen a mai levéltári elveknek megfelelő időrendben.

22 II. Iratok (Aktén). Az előző sorozat csomókba rendezett folytatása 1785ig (részben a 18. századi rendezés átvételével), ezen túl a II. József által létrehozott nagy Torda megye iratai (1785-1789),

23 illetve változatos 18-19. századi iratanyagok (bírósági akták, sorozások és népszámlálások iratai stb.) III. Jegyzőkönyvek (Protokoll-Bücher). Itt találhatóak a város belső (senatus) és külső (Hundértmannschaft) tanácsának üléseiről vezetett jegyzőkönyvek (1517-1880), a városi kancellárián keletkezett másolati könyvek, a hagyatékok felosztását rögzítő osztókönyvek (157320 DORDEA, 1985. 226. A fiatal gimnáziumi tanár mellékállásban látta el levéltári feladatait. Koncz József 1889-ben még a levéltár teljes rendezetlenségével szembesült. Levéltár-ismertetőjében az éppen kezébe akadó csomók és kötetek tartalmát ismertette, értelemszerűen minden rendszer nélkül. KONCZ, 1889. 21 A római számmal ellátott sorozatokat az ABC kisbetűivel további alsorozatokra tagolta. A nagyobb levéltári egységek román megnevezése „csoport" (grupd), az ezeken belüli kisebb egységeké pedig „alcsoport" (subgrupa). Én a levéltár leírásakor nem ezeket fogom alkalmazni, hanem a modern magyar levéltári terminológiában használt, jelentésükben illeszkedő sorozat, illetve alsorozat kifejezéseket. (Az állag definíciójának ezek a csoportok nem felelnek meg, tehát állagtalan fonddal van dolgunk, amelynek legnagyobb egysége a sorozat.) A filmtári fondon belüli legnagyobb egységeket azonban Budapesten állag névvel illetik. A nevezéktani problémákon Ember Győző munkája segített át. EMBER, 1982. 156-158. Nem kívánok itt teljes áttekintő leltárt adni a fondról, az érdeklődő azt megtalálja a kolozsvári levéltárat bemutató kiadvány 1985-ben megjelent második (mindmáig utolsó) kötetében (DORDEA, 1985. 227-228., részletezve a 228-279. oldalakon) németül, de kisebb részletességgel az Urkunden-Regesten első kötetének bevezetőjében. UR I. köt. XIII-XVIL, illetve magyarul Entz Géza tollából: KOPASZ-ENTZ, 1943. 158-161. 22 Nevezetesen, hogy az átiratban fennmaradt iratoknak nem az átírás dátuma alapján adott sorszámot. 23 II. József 1783. november 26-i rendeletével tíz megyére osztotta Magyarországot és Erdélyt (ez 1784-ben 11 megyére módosult), az új, nagyobb Torda megye a régi Torda, Kolozs és Doboka vármegyék keleti feléből, a Besztercei kerületből és a II. román határőrezred területéből állt össze. Torda megye a kerületi rendszert kialakító 1786. január 26.-i rescriptum révén a Kolozsvári kerület része lett. TRÓCSÁNYI, 1977. 164-165., 688., 702. Lebrecht földrajzi munkájában, amely a II. József-kori erdélyi közigazgatási beosztás jó forrása, az új középfokú igazgatási egységet egyszerűen Torda megyének nevezi, némi körülírással: „Der mit Untercolosch und Doboka und Bistritz vereinigte Thordaer Comitat" A megye részeiről a következőket írja: „...zu der dieBmaligen Thordaer Jurisdiction gehört der ehemalige Oberthordaer, der Unterkoloscher und Unterdobokaer Zirkel, nebst dem ganzen Distrikt Bistritz, xoelcb.es allcs in in drey Kreisen, und diese in 24 Prozessen nach der allgemeiner Richtschnur venvaltet imrd." LEBRECHT, 1789. 7., 135. 103