Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Közlemények 1802), további 18. századi bírósági és közgyűlési jegyzőkönyvek, valamint a II. József korabeli telekkönyvek IV. Számadás- és adókönyvek (Rechnungen und Steuerbücher). A különböző városi számadáskönyvek (1461-1878), illetve a város és a Besztercei kerület adókönyvei (1520-1848). V. Nyomtatott hivatalos rendeletek (Gesetzbücher) a 19. századból.

24 VI. A levéltár könyvtára (Die Archív Bibliothek) benne számos régi kézirattal. VII. A levéltár segédletei (Urkunden-Repertorién). Döntően a 18. századi rendezéseknek, illetve Albert Berger csoportosításának segédletei. A levéltár Berger által elvégzett rendezése hamarosan meghozta gyümölcsét. Mind a magyar, mind pedig a román történeti kutatás felfigyelt a besztercei forrásokra, de nem azonos mértékben. Magyar részről szinte csak Veress Endre nevét lehet említeni,

25 román részről azonban több kutatót is, mindenekelőtt Nicolai Iorgát, aki az elsők között járt hazájából Besztercén, és azonnal felismerte, hogy a levéltár a Moldvai Vajdaság (és az erdélyi románság) története szempontjából nélkülözhetetlen anyaggal bír. A jelentékeny cirill betűs (szláv és román nyelvű) állomány csak tovább növelte a román kutatás számára a gyűjtemény vonzerejét. Mindez azt eredményezte, hogy a román történettudomány már Trianon előtt lényegesen több forrást közölt a besztercei levéltárból, mint a magyar.

26 24 A kissé félrevezető német megnevezést (Gesetzbücher) a román levéltár-ismertető alapján pontosítottam, ahol azonban sajnos nem szerepel a név szerint is felsorolt kiadványok évköre, a címek alapján végzett datálásom tehát, komolyabb háttérkutatások híján, csak hozzávetőleges. 25 A neves történész valószínűleg 1892 őszén járt először személyesen a besztercei levéltárban. Az innen kiadott iratok jelentős részét Albert Berger másolta le számára. Veress Endre következő 1918 előtti publikációiban találunk besztercei forrásanyagot: VERESS, 1901; VERESS, 1909-1913. Szádeczky Lajos is Veress szívességéből jutott hozzá azokhoz a besztercei iratmásolatokhoz, amelyeket polemikus Mihai Viteazul-életrajzának függelékében közölt. SZÁDECZKY, 1893. A korszak legnagyobb forráskiadójának, Szilágyi Sándornak okmánytáraiban azonban egyetlen besztercei irat sem szerepel, pedig számos, Bethlen Gábor és a két Rákóczi György koráról összeállított forrásgyűjteményét gazdagíthatta volna a besztercei levéltár. Igaz, hogy tudományos tevékenységének súlypontja nem a század utolsó évtizedére esett. 26 A fontosabb román forráskiadások: lORGA, 1899-1900. (382 román nyelvű és 22 szláv nyelvű irat közlése, nagyobb részt tartalmi kivonatok révén, kisebb részt in extenso, latin betűs átírással. Iorga alapos bevezetőt és kimerítő tárgyi jegyzeteket írt a kiadványhoz. Magyarországon sajnos csak a második kötet van meg, az OSZK állományában.); lORGA, 1901. 1-53. {Iorga gyűjtése a besztercei számadáskönyvek román fejedelemségekre vonatkozó adataiból. Különösen hasznos a Moldva és Erdély közötti diplomáciai kapcsolatok, követküldések, kémkedés tekintetében.); TOCILESCU, 1906. (Szláv nyelvű cirill betűs iratok betűhű kiadása azok román fordításával. A nyomdai ívek a szerző és a Román Tudományos Akadémia közötti nézeteltérés miatt egészen 1931-ig raktárban pihentek, ekkor a Cartea Románeascá megszerezte és kiadta azokat.); IORGA, 1911-1913. (A Hurmuzaki-sorozat egyik leggazdagabb darabja, a szász levéltárak, főként Beszterce román fejedelemségekkel kapcsolatos anyagából. Eredeti nyelven közreadott dokumentumok, köztük sok magyar nyelvű. Olyan román nyelvű iratok is szerepelnek itt, amelyeket 18991900. évi kiadványában egyszer már közölt. Mindmáig a legnagyobb forrásközlés a besztercei 104