Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Közlemények naszódi román kerület

14 mint kísérlet után az 1876:XII. törvénycikkel megszűnt a többévszázados szász autonómia, és az 1876:XXIII. törvénycikk révén a Besztercei kerületből, a Naszódi kerületből, illetve Doboka és Belső-Szolnok vármegyék kisebb töredékeiből létrejött Beszterce-Naszód vármegye,

15 amely mint területi egység a későbbi romániai átszervezéseknek is alapját képezte. A besztercei levéltár, ahogy a nagy szász archívumok általában, viszonylagos épségben megérte a polgári korszakot.

16 A 13. századig visszanyúló anyagából először természetesen a helyi, szász kutatás merített, ám nem olyan mértékben, mint azt a levéltár fontossága indokolta volna, az intézmény 1808. évi költöztetése óta ugyanis az iratok egy jelentős része rendezetlenül, hozzáférhetétlenül hevert.

17 A 19. század helytörténészei közül leginkább Heinrich Wittstock és Friedrich Kramer nevét érdemes megjegyezni, akik a nehéz körülmények dacára számos értékes, besztercei levéltári forrásokon alapuló tanulmányt jelentettek meg.

18 1886. november 5-én Beszterce-Naszód vármegye — Bánffy Dezső főispán javaslatát követve — a besztercei elöljáróság heves tiltakozása ellenére az egykori városi archívumot beleolvasztotta saját, 1876-ben létrehozott levéltárába, és így az iratok a megyeházára kerültek át. A döntés hátterében az a nem egészen megalapozatlan nézet állt, hogy a városi és kerületi igazgatás teljes összefonódása miatt a régi iratanyag a vármegye régi levéltárának tekinthető. Az új tulajdonos az 1893. április 12-én meghozott vármegyei közgyűlési határozattal a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta a 14. század végén másolt híres besztercei szójegyzéket, tovább táplálva ezzel a besztercei szászok ellenszenvét.

19 A város és a vármegye közötti feszültségnél azonban nagyobb problémát jelentett, hogy a költözés nyomán teljesen áttekinthetetlenné vált a régi levéltár. Döntő változást Albert Berger besztercei gimnáziumi tanár és történész tevékenysége hozott, aki a megye megbízásából 1888-ban kezdte el rendezni az '

4 DORDEA, 1985.222. 15 BAK, 1997. 119-120. 16 A levéltár 16-18. századi rendezéseinek történetére tanulmányomban nem térek ki, ebben a vonatkozásban eligazítást ad: NUSSBÁCHER, 1970; DORDEA, 1985. 223-225. 17 DORDEA, 1985. 225. A besztercei levéltár állapotáról beszédesen vall Friedenfels 1845-ben megjelent ismertetése. Ebben a szerző a rendezetlen iratanyagot (a számára ismeretlen terjedelmű Archívum Fiscale Transsyívanicumot leszámítva) az erdélyi levéltárak közül történeti érték tekintetében a gyulafehérvári káptalani és a szebeni levéltárak után a harmadik helyre sorolta. FRIEDENFELS, 1845. 22. A levéltár leírása: 23-26. 18 A kora újkori történelem tekintetében szubjektív véleményünk szerint a legfontosabbak: WITTSTOCK, 1858. Mellékletében öt, a besztercei első sorozatból származó levél kiadása. WITTSTOCK, 1864. 1-44.; KRAMER, 1887. 26-86. A Besztercére vonatkozó régebbi német szakirodalom szinte kivétel nélkül megtalálható Hermann Hienz kiváló bibliográfiájában: HlENZ, 1960. Beszterce történetéhez: 237-245. Hasznos lehet még a Trausch-Schuller-féle lexikon, és Hermann A. Hienz-féle modern folytatása, ezekben szerző szerint tudunk keresni (az 1915-ben született szerzőkkel zárul). TRAUSCH-SCHULLER-HiENZ, 1983-2004. Az első négy kötet reprint. 19 UR I. köt. X. Kopasznál, talán a végrehajtás idejét megadva, 1887 szerepel a beolvasztás éveként. A városi levéltár átvétele előtt a megyei levéltár iratanyaga 1868-cal kezdődött. KOPASZ-ENTZ, 1943. 152. 102