Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez Nehéz problémákat vet fel a Besztercei kerület elnevezés.

7 Először 1287-ben tűnik fel, districtus de Bezterce alakban, ám már Erzsébet királyné 1330. évi, igazságszolgáltatási kiváltságot adományozó oklevelében is a sedes megnevezéssel találkozhatunk,

8 és viszonylag ritkán, egészen az újkorig előfordul ez a párhuzamos forma.

9 A kora újkori esetek hátterében valószínűleg az a felismerés állt, hogy a Besztercei kerület igazgatása, hasonlóan a Brassói kerületéhez, nem különbözik lényegesen a szász székekétől. Az eltérést Beszterce és a Barcaság esetében, néhány speciális tisztséget leszámítva, mindössze az jelentette, hogy archaizmusként a székek kialakulása után is megmaradt a kerület elnevezés, és a terület választott vezetőjét nem királybírónak (Königsrichter), hanem főbírónak (Oberrichter) nevezték.

10 A latin districtus fordítása révén a németben a Bistritzer Distrikt kifejezés honosodott meg, ám félhivatalosan gyakran nevezték a területet Nösnerlandnak is. A kései magyar terminológia Brassó példájához hasonlóan ezt a kettősséget követi, a történeti munkákban hol Besztercei kerület szerepel, hol pedig — a Nösnerland tükörfordításaként — Beszterce vidéke. Mindkét formát elfogadhatónak tartom, én mégis inkább az előbbit részesítem előnyben, mert jobban kifejezi a megnevezés igazgatástörténeti hátterét. A Besztercei kerület területe az idők folyamán számos közigazgatási átszervezésen esett át, amelyek közül a következőket érdemes kiemelni: 1762-ben a besztercei tanács meghatározott feltételek mellett Mária Teréziának adta át a radnai völgyet,

11 aki e területre alapozva létrehozta az Erdélyi határőrvidékhez tartozó II. oláh (román) gyalogezredet.

12 II. József rövid életű átszervezéseit (1783, illetve 1786) leszámítva egészen 1851-ig, a határőrvidék polgárosításáig nem történt komolyabb változás.

13 A neoabszolutizmus időszakának szintén rövid életű reformjai és az 1861-ben az egykori gyalogezred helyén megalakult 7 Külön köszönöm Kulcsár Krisztinának, hogy felhívta a figyelmemet erre a nevezéktani problémára. 8 1287. 12. 06. Lodomér esztergomi érsek átíró oklevele. UB I. köt. 157-158. (no. 222.); 1330. 12. 29. Erzsébet királyné kiváltságlevele. UB I. köt. 437^138. (no. 478). Utóbbi oklevéllel kapcsolatban egyébiránt egy alternatív értelmezési lehetőség is felmerül. A szövegben „avium et hospítum nostrorum de Bezturche et ad eandem sédem spectantium" illetve „cives et hospítes nostros de Bezturche et ad eandem sédem pertinentes" szerepel. Kérdés, hogy a sedes kifejezést itt konkrét igazgatási egységként vagy egyszerűen a székhely (központi hely) értelemben kell-e felfogni. 9 Két példa: János Zsigmond testamentumos urainak 1571. április 19-i temetési, illetve Pókay Jakab 1571. június 2-i menyegzői meghívója Beszterce város tanácsának. A címzésben mindkét helyen a avitatis et sedis Bistriciensís kifejezéssel. HORN-KREUTZER-SZABÓ, 2005. 80., 83. Még Timon Sámuelnél is a Bistriciensium Sedes névalak szerepel. TlMON, 1754. 56. 10 A főbírói tisztség a királybíróival ellentétben kezdettől fogva választott volt, így a Brassói és a Besztercei kerület esetében egy fejlődési fokozat kimaradt az önkormányzat felé vezető úton. MÜLLER, 1985. 211-212. A besztercei kerület 19. század eleji tisztségviselőiről: MARIENBURG, 1813. 383-384. 11 DAHINTEN, 1988. 109-114. 12 1766-ban, a határőrezred végleges megalakulásakor a Radna-völgy 21, a 18. század végén pedig 29 településből állt. MÜLLER, 1985. 307.; WAGNER, 1977. 390-393. 13 BAK, 1997. 117-118. 101