Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János; A királyi serviens jezi ki az a formula, amellyel ugyancsak ő 1273-ban az esztergomi várnak két kerovai (Kirva — Esztergom m.),

290

1274-ben feleségének négy sági (Sopron m.) harcos jobbágyát is,

291 meg a nógrádi várnak Dechk fia: András nevű berényi (Nógrád m.) jobbágyát is

292 nemesi előjogokban részeltette: a királyi serviensek testületébe (in [...] consortium sevientum regalium), de — érdekes módon — azzal az utasítással vette fel, hogy a jövőben az ország nemes serviensei között (inter nobiles regni servientes) tartsák őket nyilván. A nemesítő oklevelek szövegezésének ez a változatossága egészen a 14. század utolsó harmadáig megfigyelhető, bár az Anjouk idején érezhetően kevesebb nobilitálásra került sor. A nobilis és a serviens regis kifejezések együttes alkalmazása is túlsúlyban marad, bizonyítékául a kettő mindvégig tartó azonosságának. Károly Róbert 1337-ben a a Radomerus fia: Radyn nevű zágrábi várjobbágyot a nemes királyi serviensek testületébe (in numerum et collegium nobilium serviencium raglium) helyezte át, a Palásthy György nevű honti várjobbágyot pedig ugyanolyan szabadságban részesítette, amilyent „valamennyi nemes, országunk királyi serviensei" (universí nobiles, servientes regni nostri regales) élveznek,

293

1333-ban pedig négy Heves megyei várjobbágyot az ország szabad serviensemék és nemeseinek közösségébe (in numerum [...] liberorum servientium et Nobilium regni) emelt fel.

294

1354-ben István szlavón bán öt Morocha-i nemes várjobbágyot az ország színtiszta nemeseinek és serviensemék körébe (in cetum et numerum purorum regni Nobilium et servientum) helyezett át;

295 Lajos 1358-ban három Borfeu-i nevű honti várjobbágyot az ország valódi és természetes nemeseinek és serviensemék (purorum et naturalium regni [...] nobilium et servientum regalium),

296 a következő évben négy anarcsi, illetőleg dögei (Szabolcs m.) várjobbágyot országa valódi nemeseinek és királyi serviensemék (verorum regni nostri nobilium et serviencium nostrorum) rendjébe sorolt,

297 majd három esztendővel később a szolnoki vár Dobai Miklós nevű kondicionárius castrensisének ugyanezen fogalmazással adományozott magasabb jogállást.

298 Eddigi ismereteink szerint Lajos 1365-ben bocsáWENZEL, ÁÚÓ. IX. köt. 18-20. NAGY, 1889. 40. HO VI. köt. 199-200. SMICIKLAS, 1904-1905. IX. köt.; PALÁSTHY, 1890. 53-55. PRAY, 1781.180. WENZEL, ÁÚÓ. IX/6. köt. 286-288. AOklt VII. köt. 522. NAGY-NAGY-VÉGHELY, ZO. III. köt. NAGY-NAGY-VÉGHELY, ZO III. köt. 208-210. Érzékelte mindezt Fügedi is, hiszen Károly Róbert és Lajos ilyen tárgyú okleveleit annak alapján ugyancsak csoportosította, hogy hányszor szerepelnek bennük együtt vagy csak egymagukban a serviens és a nobilis kifejezések, és bár, elismerve, hogy az Anjouk vonatkozó okleveleinek szövegezése Kun Lászlő korának gyakorlatát követi, megállapítja, hogy a serviens szó az oklevelek kétharmadában még mindig előfordul, munkája más helyein ettől — és a valóságtól is — eltérő álláspontot fogalmaz meg. Szerinte ugyanis 1271-től a privilegiális levelekben már az is szerepel, hogy az érintett „ne a serviensek, hanem a nemesek státusát élvezze". (Ezen állítására azonban egyetlen bizonyítékot sem szolgáltat.) Továbbá leszögezi, hogy III. András ilyen tárgyú okirataiból a serviens kifejezés el is tűnik, és hogy nála a nemesi szabadságnak már új (?) tartalma jelentkezik. Ezen utóbbi véleményét András egy 1298-ban kelt nemesítő 82