Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kertész Balázs: Az Országos Széchényi Könyvtár MNy 64. jelzetű nyelvemlékéről. Egy hiteleshelyi eljárás során készített feljegyzés / 91–103. o.

Kertész Balázs: Az Országos Széchényi Könyvtár MNy 64. jelzetű nyelvemlékéről jegyzetet,

10 ugyancsak a leleszi konventhez benyújtott, a fél által írásban megfogalmazott bevallást,

11 ismerünk továbbá tanúvallatásokról készített feljegyzéseket, a királyi ember és a hiteleshelyi kiküldött által tett írásos jelentést, valamint olyan okleveleket, amelyekbe ilyen jelentést vagy tanúvallatás során készített feljegyzést foglaltak bele.

12 Papp László olyan hiteleshelyi protocollumokat is felsorol, amelyekben a 16. századból származó magyar nyelvű szövegek is olvashatók.

13 A továbbiakban egy olyan, magyar nyelvű feljegyzést szeretnék bemutatni, amely külső hiteleshelyi eljárás helyszínén készült. A kiadatlan nyelvemléket az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi, jelzete MNY 64., szövege a tanulmány végén olvasható. A registrumot tartalmazó palliumon több kéztől származó, a nyelvemlékre vonatkozó megjegyzéseket találunk, amelyek közül az egyik arról tájékoztat, hogy az emléket Fejérpataky László ajándékozta a könyvtárnak 1891. június 20án. Az egy kéztől származó szöveg egy 20,8x32,5 cm méretű papírlap két oldalán olvasható. A leleszi konvent hiteleshelyi tevékenységéhez köthető feljegyzést az eljárás helyszínén írták le. Az irattípus Borsa Iván által vázolt sajátosságai mellett erre utalnak az elírások, törlések, javítások, valamint a gyors, jegyzetelő írás. A nyelvemlék tárgyát tekintve tanúvallatás. Az eljárást, amelyet minden bizonnyal egy, a leleszi konventhez intézett parancslevél rendelt el,

14 Zalontai Bálint királyi ember és a konvent küldöttje, Zalánkeméni Péter pap végezték el. A kiküldöttek két szomszédos Zemplén megyei település, Szomotor

15 és Vécs

16 között húzódó határ ügyében vallattak tanúkat. A lejegyzett kilenc tanúvallomás kivétel nélkül jobbágyoktól származik. Szerencsére a szöveg említ két olyan személyt, akiknek az életrajzi adatai alapján meghatározható a feljegyzés keletkezési ideje. A leleszi konvent tagjainak a források alapján megállapítható, 1569-ig terjedő névsorát Kumorovitz L. Bernát állította össze.

17 Az alapvető forrásbázist a külső hiteleshelyi eljárásokról készített relatiók jelentik, mivel azokban mindig megemlítették az eljárásban részt vevő kiküldött nevét.

18 Zalánkeméni Péter, aki a nyelvemlék szerint felszentelt pap volt, 1562-ben, 1563-ban és 1564-ben mint konventuális szerepel a hiteleshelyi kiadványokban, 1567 és 1569 között pedig ő 10 KUMOROVITZ, 1928.13. 11 BARTHA, 1898. 71-77.; HEGEDŰS-PAPP, 1991. 32-34.; vö. PAPP, 1936. 90. 12 ISTVÁNYI, 1934. 40.; PAPP, 1936. 90. 13 PAPP, 1936. 106. 14 KUMOROVITZ, 1928.3.; PAPP, 1936. 72.; KŐFALVI, 1999. 68. 15 CSÁNKI, 1890.

1. köt. 363. 16 CSÁNKI, 1890.

1. köt. 365. 17 KUMOROVITZ, 1934.22-50. is KUMOROVITZ, 1934.22-23.; vö. JAKÓ, 1990.95., 112. 93