Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: XVI. Benedek pápa címere. Új fejezet a pápai heraldikában? / 73–90. o.

Közlemények nakkor az is tény, hogy a gyakorlatban a címerleírást a pajzs alakjának a közlésével kezdjük. Azzal, hogy XVI. Benedek címerének a tervezője liturgikus eszközhöz — kehelyhez (tipo a calice) — köti a pajzs alakját, egyben (legalábbis elvileg) meg is tiltja, hogy ezen a (heraldikai szaknyelv szerint kerektalpú) pajzson kívül más alakú pajzsra helyezzék, hiszen bármely más pajzsalaknál elvész a kehelyhez kötődő szimbolikus tudattartalom. Ez azt a gyakorlati címerábrázolási problémát veti fel, hogy ha valaki csak a képszerű ábrát ismeri (nem tudva ezt az alakmegkötést) könnyen eltérő alakot választhat (amit Ottfried Neubecker említett egységes ábrázolási törekvése is példáz), és ezáltal a címer szimbolikája csorbát szenved. Amennyire beleillik a hagyományos heraldikai felfogásba és — alakjának kivételével — problémamentes az új pápai címer pajzsa (ezen értve a ráhelyezett címerképek szimbólumait), annál izgalmasabb kérdéseket vetnek fel a pajzson kívüli alkotóelemek (külső díszek). A pajzs mögött harántosan elhelyezett arany és balharánt ábrázolt ezüst kulcs, az őket összekötő, bojtban végződő vörös zsinórral (amint szó volt róla) folytatja az utóbbi fél évezred heraldikai hagyományát. Annál több problémát vet fel a több mint 600 év során hagyományos pápai korona, a tiara helyett alkalmazott ezüst mitra. Könnyen lehet, hogy ezzel a fontos jelvényt illető újítással a pápai tiara címerfedélként való használata végleg befejeződik?! A tiara eredetét egyes kutatók a keleti, camelaucum vagy phrygium nevű fehér, cukorsüveget formázó fövegre vezetik vissza, amelyet főleg az ókori keleten használtak, és Rómában a szabadság jelképeként tekintették. Mások az ótestamentumi főpapok fejékét tekintik előképének. Van olyan vélekedés is, hogy a mitrából vezethető le, és már Symmachus pápa (498-514) hordta volna a mitrája felett. Ezt az időt azonban Heim túl korainak tartja, és a tiara alsó szélére helyezett abroncs megjelenését a 9-11. század körüli időre datálja. Tény azonban, hogy a 13. század előttről nem ismerni művészi emléken való szereplését.

19

1240 táján már csúcsos süveg alsó szegélyére helyezett lombkoronaként ábrázolja Matthieu de Paris (Matthias Parisiensis) egy rajza.

20 Egy Pernesben (Vaucluse département, Franciaország), az ún. Ferrande-toronyban látható, 1285 tájára datált freskó azt a jelenetet ábrázolja, amelyben IV. Kelemen pápa (1265-1268) átadja a beiktató bullát I. Károlynak, Szicília királyának (1265-1285). A pápa előtt térdelő király három lombú abroncskoronát visel, míg a trónuson ülő pápa fején magas süveg látható, amelynek alsó szegélyén korona helyett vékony pánt fut körbe, amely hátul két széles szalagban végződik.

21 (Kérdés, véletlen egybeesés-e, hogy az új pápai címer mitráján is három pánt látható, vagy tudatos utánzás.) Heim érsek szerint a második koronát VIII. Bonifác helyezte a tiarára, és ott az első a lelki hatalmat, a második az evilágit szimbolizálja. (De nem tudható, hogy ez az értelmezés magától Bonifáctól származik-e.) A harmadik korona » HEIM, 1949. 60-61. 20 GALBREATH-JÉQUIER, 1977. 192. 537. ábra. 21 GALBREATH-JÉQUIER, 1977.193. 536. ábra. 80