Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - A 250. ÉVFORDULÓ - Kartous, Peter: A Magyar Országos Levéltár jubileumára / ford. Körmendy Lajos / 7–9. o.
PÉTER KARTOUS A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR JUBILEUMÁRA Az a nagy megtiszteltetés ért engem mint a Szlovák Állami Levéltárak és a szomszédos országok képviselőjét, hogy üdvözölhessem ezt a konferenciát. A felkérésem bizonyára kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a jubiláló Magyar Országos Levéltár elődjét, az Archivum regnit Pozsonyban alapították, 1756-ban. A levéltárat az ország parlamentjének épületében helyezték el és Pozsonyban is maradt 1784-ig, amikor II. József parancsára a többi királyi központi hivatallal együtt átköltöztették Budára. A királyi levéltár 1756. évi megalapítása összefüggött a monarchiában uralkodó szellemiséggel, valamint azzal a ténnyel, hogy néhány évvel korábban, 1749-ben Mária Terézia Bécsben megalapította a Házi, Udvari és Állami Levéltárat (Haus-, Hof- und Staatsarchiv). A magyar királyi levéltár megalapítása ugyanakkor válasz volt a bécsi magatartásra, összekötötte a magyarországi levéltári fejlődéssel és tükrözte azokat az irányzatokat, amelyek egész Európában levéltári területen jelentkeztek: fel kell állítani az ország központi levéltári intézményét. Ez a folyamat már a XVII. században megkezdődött, 1610-ben Angliában egy fondban kezdték el gyűjteni az állami iratokat (State Papers); egy évvel később pedig megalapították — modern formájában — a vatikáni levéltárat. Ez a folyamat folytatódott a XVIII. században: 1720-ban Nagy Péter cár Oroszországban azonnal két központi levéltárat alapított; ugyancsak levéltárakat hoztak létre ekkor Zágrábban, Prágában, Varsóban és Velencében. A levéltáralapítás egybeesett az európai „adminisztratív" monarchiák születésének jelenségével. A növekvő és specializálódó központi hivatalok egyre több iratot termeltek. Szükségessé vált a nagy tömegű pergamen és papír elhelyezését, rendezését, feldolgozását és kezelését szolgáló rendszerek kidolgozása. A levéltáros hivatás is fokozatosan fejlődött egy speciális tevékenységgé, amely egyedi, különleges ismereteket követelt meg. Az 1956-ban, a két évszázados évforduló alkalmából tartott ünnepségen nagyon adatgazdag előadások hangzottak el a jubiláló levéltár történetéről. Dr. Michal Kusík, a modern szlovák levéltárak alapító generációjának egyik képviselője volt jelen az akkori ünnepségen. Megnyugtató, hogy a jelenlegi konferencia kapcsolatban áll az ötven évvel ezelőtti budapesti rendezvénnyel. Ez is a levéltár történetének és a 250 éves hagyománynak szerves része, amit a mai rendezvényünk megerősít és értékel. * * * 7 Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1:7-9.