Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - A 250. ÉVFORDULÓ - Kartous, Peter: A Magyar Országos Levéltár jubileumára / ford. Körmendy Lajos / 7–9. o.
A 250. évforduló Mint a szlovák levéltárak képviselője, részletekbe menően tudnék Önöknek beszélni arról, hogy a Magyar Országos Levéltár fondjai milyen fontosak a szlovák történeti kutatások és ismeret szempontjából, hiszen Szlovákia ezer évig szerves része volt Magyarországnak. Csak röviden utalnék rá, hogy a szlovák történelem egyik modern szintézise csak úgy készülhetett el, hogy szlovák történészek tucatjai tanulmányozták (és tanulmányozzák) a levéltár alapvető fondjait. Dokumentációs értékükön túl a Magyar Országos Levéltár helyiségei és fondjai számomra érzelmi értékkel is bírnak. Mint fiatal levéltáros órákat és napokat töltöttem ott XV. századi iratokat tanulmányozva. A magyar és a szlovák levéltárak közötti együttműködés mértéke megfelel a jubiláló levéltár fondjai fontosságának. Meg kell mondani, hogy napjainkra az együttműködés karaktere és némely formája megváltozott. Az elmúlt években levéltári intézményeink inkább a levéltári iratok mikrofilmjeinek cseréjét szorgalmazták. A levéltáros szakmai egyesületek intenzív kapcsolatokat és nagyon jó eredményeket tudnak felmutatni. A szlovák levéltáros egyesület a magyar történész-levéltárosok számára készített egy kalauzt olyan fondokról és levéltári gyűjteményekről, amelyek fontosak és szükségesek a magyar történetírás számára. A határövezeti területi levéltárak között is fejlődő együttműködést könyvelhetünk el. A régi Habsburg Birodalom közös levéltári öröksége egy szélesebb, európai közös örökséggé alakult át. Azáltal, hogy államaink az Európai Unióhoz tartoznak — a miniszteri tanács ajánlásának megfelelően — szükségszerűen elmélyülnek a hagyományos kapcsolatok is, másrészről viszont nőni fog a résztvevők felelőssége a levéltári kulturális örökség védelmében. Senki sem kétli, hogy mindannyian folytatjuk az együttműködést a Nemzetközi Levéltári Tanács (International Council of Archives —ICA) keretében. A szervezeteiben végzett munka mindig nagy jelentőségű volt a magyar és a szlovák levéltárak számára. Régebben eredetiben vagy — hála a technikai fejlődésnek — mikrofilmen vagy fotómásolatban tanulmányoztam középkori írott forrásokat. Számos esetben nem is kellene ezért ma Budapestre jönnöm. Az informatikai technológiák használata fokozatosan mindennapi kenyerévé válik a levéltárosnak és a kutatónak. A levéltáraknak, ha integráns részeivé akarnak válni a kulturális örökség információs rendszerének, a nemzetközi információs hálózatok segítségével szisztematikusan elérhetővé kell tenniük a közönség számára leginkább használt fondjaikat. Ezt a realitást jól értik a magyar szakemberek is: ahhoz a hat kezdeményezőhöz tartoznak, akik felhívást intéztek az Európai Bizottság elnökéhez: az Unió tagjai tegyenek közös erőfeszítéseket azért, hogy a levéltári kulturális örökséghez könnyebben lehessen hozzáférni. A kutatómunka megkönnyítése, a levéltári iratok védelme, az, hogy a kulturális örökséghez könnyebben lehessen hozzáférni a nemzetközi információs hálózatok 8