Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: XVI. Benedek pápa címere. Új fejezet a pápai heraldikában? / 73–90. o.

Közlemények címer

1 új fejezetet nyit-e a pápai heraldikában? Azaz a Heim érsek által is követett eddigi szokásoktól való eltérések mennyiben tudhatók be Benedek pápa intencióinak (és így az új pápa által követni kívánt elképzeléseket tükrözik-e), illetve mennyiben tekinthetők a címert tervező érsek egyéni (újító szándékú) megoldásainak. Az új címer: dongás vonallal vörösben arannyal süvegezett kerektalpú pajzs, mezejében arany (zarándok)kagyló; a pajzsfőben jobbról természetes színű, arany fülbevalós, hatágú koronás, vörös ajkú, galléros mór (szerecsen) fej, a pajzsfő bal oldalán harántosan lépő, természetes színű medve, amely a hátán fekete szegélyű vörös zsákot visz. A pajzs fölött ezüst püspöksüveg három vízszintes, középen függőlegesen összekötött arany sávval, a pajzs mögé lelógó, onnan jobbról és balról előtűnő, rajtokban végződő, egy-egy arany kereszttel díszített vörös szalaggal. A pajzs mögött keresztbetett haránt arany, balharánt állású ezüst kulcs, alul lévő fejüket kétoldalt bojtban végződő vörös zsinór köti össze. A pajzs alján fekete rojtos, három vörös kereszttel díszített ezüstpallium függ. A címer olasz heraldikai szakszavakkal megadott leírása a két nyelv eltérő szemléletmódja miatt különbözik az itt megfogalmazottól. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert a magyarul süvegezett pajzsot (egyes szerzőknél olykor sátor névvel szereplő címerábrát) olaszul cappato,

2 illetve cappa megnevezéssel illetik, ami így a szerzetesi öltözék egy ruhadarabjára utaló szimbólum, és Benedek pápának a szerzetességhez (különösen a pápa névválasztásában is megjelenő Szent Benedek Rendhez) kötődő lelki beállítottságát jelzi. A pajzs alakja Andrea Cordero Lanza di Montezemolo érsek szerint kehelyre emlékeztet, és így szimbolikus értelmet nyer. Az új pápai címer egyes ábráinak szimbolikáját követve előre kell bocsátanunk, hogy a magyar főpapok a 14. századtól kezdve (ha volt ilyen) a saját — családi — címerüket jelenítették meg pecsétjeiken, illetve használták magas egyházi méltóságokba emelésük után,

3 és csak a modern korban történnek kísérletek püspökségi, érsekségi címerek megalkotására. A nyugati kereszténység más országaiban általában már a 14. században kialakult az a gyakorlat, hogy a címerek — a családon belüli öröklődés után — a földterülethez is kezdtek tartozni, és így egyre gyakrabban a főpapok saját (családi) címerükhöz csatolták (vagy viselték) püspökségük, monostoruk, illetve a gondjaikra bízott más egyházi intézmény címerét.

4 Míg elődje heraldikai szempontból egyszerű címerpajzsot használt, és ezen az M betűvel Szűz Mária iránti lelki kötődését és ehhez kapcsolódó vallási programját hangsúlyozta, Benedek pápa megtartotta a korábbi szolgálata során használt és így hazájára is utaló címerképeket. 1 CORDERO LANZA Dl MONTEZEMOLO, 2005. 6. A magyar érdeklődőknek bemutatja: ÉRSZEGI, 2005. A heraldika művelői számára tömören és mintaszerűen ismerteti: RlHMER, 2005. 2 CORDERO LANZA DI MONTEZEMOLO, 2005.6. 3 BERTÉNYI, 2003.100. 4 HEIM, 1949. 23., 27-28.; GALBREATH-JÉQUIER, 1977. 228. 74