Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás / 49–72. o.

Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai átadását. Miután ahhoz az Elnöki Tanács június elején hozzájárult, az átadás a hónap utolsó harmadában meg is történt, az irategyüttest pedig mai helyén, a Regnikoláris Levéltárban helyezték el.

49 A képviselőház (illetve annak mindenkori elnöke) még egy harmadik, ugyancsak a Parlament épületében őrzött gyűjtemény felett rendelkezett. Az Országgyűlési Múzeum létrehozásáról 1923-ben született döntés, az intézmény 1929 januárjában nyitotta meg kapuit, és (az utolsó években Parlamenti Múzeum néven) 1949 szeptemberéig állt fenn, amikor az Elnöki Tanács határozatot hozott megszüntetéséről és anyagának a Nemzeti Múzeumnak, illetve az annak kereteibe tartozó közgyűjteményeknek való átadásáról. A múzeum — amely látogatottság tekintetében a budapesti múzeumok között az 1930-as évek második felében a Szépművészeti és a Nemzeti Múzeum mögött a harmadik helyet foglalta el — feladata a magyar törvényhozás történetére vonatkozó emlékek gyűjtése volt, beleértve „az országgyűléssel kapcsolatos okiratokat, aktákat és kéziratokat, valamint ezek hasonmásait és másolatait". Az intézménynek vétel és ajándékozás útján jelentős gyűjteményt sikerült létrehoznia, elsősorban Fejős Imre (1899-1965), múzeumi segédőr majd múzeumi őr, utóbb a magyarországi fotótörténeti kutatás megalapítója munkájának eredményeként. Míg a tárgygyűjtemény kialakulását és 1949 utáni sorsát a Nemzeti Múzeum muzeológusának alapos tanulmánya tisztázta,

50 az ugyancsak jelentős iratgyűjtemény kialakulásának, anyagának és az egyes iratok jelenlegi őrzési helyének rekonstrukciója még elvégzendő feladat. 1949 novemberében e gyűjtemény egy része az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárába került, míg másik, minden bizonnyal nagyobb részét az Országos Levéltár vette át: itt az anyagot 1951 júniusáigjúliusáig feldolgozták és szétosztották.

51 A Lovassy-iratok néven emlegetett irategyüttest — amelyet a Múzeum 1937-ben vásárolt meg 500 pengőért — a bírósági levéltárak anyagához sorolták (noha annak túlnyomó része minden jel szerint az egykori királyi jogügyigazgatóság irattárához tartozott),

52 az egyes országgyűlésekre vonatkozó gyűjteményt a regnikoláris levéltár „végén" helyezték el, a többi anyagot a megfelelő családi levéltárakba vagy gyűjteményekbe osztották be vagy önálló állagokat alakítottak ki.

53 A korábban A Parlamenti Mú~ 49 MOL Y 7. 1951:480. Beretzky Nóra feljegyzése 1951. május 19-én kelt, Ember Győző az átvételt elismerő és a hiányokat feltüntető záradéka (1. MOL N 119. 47. 41. is) 1951. június 28-án. so cs. LENGYEL, 1989. 51 Az OSzK-ba került anyagra (1301 darab/tétel) 1. a kézirattár gyarapodási naplóját, 1949:95.; az Országos Levéltárra: MOL Y 7. 1949:915. 52 Vö. VARGA-VERES, 1989. 242-243. is. A királyi jogügyigazgatóság hajdani iratanyagából még egy nevezetes per anyaga bukkant fel a 20. század közepén és került közgyűjteménybe: a Kossuthperé, amelyet 1964-ben az MTA Kézirattára vásárolt meg. MTA Kt. Ms. 4849, 4850. A Lovassyiratokat a MOL-ban a Személynöki levéltár keretei között helyezték el (O 86). Az irategyüttest elsőként Fejős Imre hasznosította a 40. jegyzetben említett tanulmányában. 53 A Parlamenti Múzeumból átvett iratok N 118 alatt találhatók. A továbbosztott iratok egy része ma már nem található meg a MOL-ban: „Az iparművészetileg értékes díszpolgári okleveleket az Iparművészeti Múzeum vette át (534/1953. OL), az értéktelenek kiselejteztettek. A díszpolgári 63