Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - IRODALOM - Varga Szabolcs: Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török korban. Budapest, 2006. (METEM könyvek, 56.) / 240–244. o.
Irodalom MOLLAY 1967 MOLLAY KÁROLY: Többnyelvűség a középkori Sopronban, I. Soproni Szemle, 21. (1967) 2:155-164. POECK 2003 POECK, DlETRICH W.: Rituálé der Ratswahl. Zeichen und Zeremoniell der Ratssetzung in Europe (12.-18. Jahrhundert). Köln-Weimar-Wien, 2003. (Stádteforschung, Bd. 60.) SZAKÁCS 1997 SZAKÁCS ANITA: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái, II. 1555-1569. Sopron, 1997. TlRNITZ-SZAKÁCS 1996 TlRNlTZ JÓZSEF-SZAKÁCS ANITA: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái, I. 1533-1554. Sopron, 1996. MOLNÁR ANTAL A BÁTAI APÁTSÁG ÉS NÉPEI A TÖRÖK KORBAN Budapest, METEM, 2006. (METEM-könyvek, 56.) 170 o. Újabb kötettel jelentkezett idén Molnár Antal, az ELTE oktatója és a Történettudományi Intézet munkatársa. A METEM Kiadó gondozásában most megjelentetett kismonográfiája sok tekintetben eltér a korábbi munkáitól, azonban mégis szervesen illeszkedik a szerző eddigi életművébe. Molnár eddigi monográfiáiban nagytáji felosztás szerint tárta fel a kora újkori Magyarország területén működő egyházi intézmények tevékenységét, ám legújabb levéltári kutatásainak köszönhetően immár megfelelő forrásbázis állt a rendelkezésére ahhoz, hogy egy kistérség 17. századi lakóinak életét, az ő mindennapjaikat mutathassa be. Különösen fontos, hogy a források által kijelölt Sárköz Tolnában fekszik, amely vármegye még a hódoltsági viszonyok között is a legmostohább forrásadottsággal rendelkezik. Az oszmán források ugyanis a 17. századra meglehetősen semmitmondóak, és a térségre vonatkozó információéhséget nem enyhíti más forrásbázis (néhány szerencsés település kivételével). E kötet létrejöttét is az tette lehetővé, hogy a pozsonyi káptalan eddig ismert hiteleshelyi anyagán túl a szerző további 21 levelet fedezett fel a magyar történészek által eleddig nem kutatott káptalani magánlevéltárban, és áldozatos munkájának köszönhetően további nyolc iratot talált a Magyar Országos Levéltárban a Jany-család iratai között, további hármat a Fördös-család levéltárában, egy-egy, a kötetben közreadott forrás pedig a kamarai levéltárból, illetve Pannonhalmáról származik. Ezen eddig ismeretlen dokumentumok közlése adja a mű igazi jelentőségét, amelynek értékét tovább növeli, hogy a kötet második felében olvasható, 1613-1685 között keletkezett 59 forrás közül 22 származott a sárközi falvakból és a velük szomszédos településekről, és így ezek bepillantást nyújtanak az ott élők akkori min240