Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - IRODALOM - Dominkovits Péter: H. Németh István: Kassa város archontológiája. Bírák, belső és külső tanács, 1500–1700. Budapest, 2006. (Fons könyvek, 3.) / 235–240. o.

Irodalom adások, illetve telekkönyvek archontológiai adatszolgáltatásai, illetve a már említett királyi biztosi jelentések kerülnek kihangsúlyozásra. A Szerző körültekintő forrásfelsorolását, e kiegészítő forrástípusok fontosságát engedtessék meg, hogy egy soproni példával támasszam alá: az 1550-es, 1560-as évekből nagyon szórványosan maradtak fenn a város jegyzőkönyvei. Ugyanakkor a jeles birtokgyarapító Gregor Gaspitz jegyző, a gyöngybetűkkel írott ún. „második telekkönyvben" 1554-től és a rákövetkező évtized során is, a birtokváltozások időpontjának a megadása mellett a polgármester és a bíró nevének folyamatos feltüntetésével is datált. Azaz: ennek révén pont más források töredékessége miatt ez a nem elsődleges forrás vált meghatározóvá a tárgyidőszak városvezetői archontológiájának összeállításakor.

2 A források bemutatása után a szerző az archontológia elemzési lehetőségeit tárgyalja. A klasszikus, módszereiben megújuló, de máig is alapvető szempont: a városon belüli hatalmi mechanizmusok feldolgozása. Ehhez a nyugat-európai közigazgatás-történet szemléletváltozása, illetve a mikrotörténet e szférába történő alkalmazása új elemzési szempontokat vet fel, amelyek között ott szerepel a családi kapcsolatok kiterjedtebb vizsgálata, a különböző városi elitek átfedései, ezek minél teljesebb esettanulmány szintű megragadása, csoport- és hálózati vizsgálata. Hasonlóan fontos a tisztségviselői életkor- és generációváltások problémaköre. Kassa esetében a szerző az 1532-1552 közötti időszakot már itt speciális, a folyamatos fejlődéstől eltérő szakaszként jellemezte: Szapolyai kapitányai uralták a város fölötti hatalmat, és ez a városvezető elit drasztikus cseréjével (a német polgárság eltávolításával) járt együtt. Ezt követően mintákat ad a további elemzési lehetőségekhez: a közép- és kora újkori városi archontológiai és az alapján városi elitkutatás eredményei talán legközvetlenebbül a közeli Bécs példáján illusztrálhatok (amely eredmények egy jelentős része a nemrég elhunyt Richárd Perger munkásságának köszönhető), amelyhez a szerző a Magyarországgal évszázadokon keresztül szoros kapcsolatban álló német városok (Augsburg, Ulm) kora újkori városi elitkutatási tendenciáit (közöttük a speciális értelmiségkutatást) is bemutatja. A kötet teste valójában az archontológia (37-248.), amely a kassai bírák, a 12 tagú szenátus és a 60 tagú választott község teljes névsorát évenként bontásban közli. így a legapróbb részletekig jól nyomon lehet követni a vezető testületekben végbement mozgásokat, hatalmi változásokat, csoportosulásokat. A hivatali hierarchia megnyilvánulásainak precíz rekonstrukciója oly mértékben megfigyelhető, hogy adatfelvétele nem egyszerűen szenátorok felsorolása, hanem azok sorrendje kerül megadásra. Ezt a módszert a szerző az electa communitas esetében is következetesen végigvitte: az egyes személyek esetében mind az asztal, mind pedig az egyes asztalnál helyet foglalók rangsorhelyét egy számkombináció adja meg. Személyi adattárról lévén szó, nagy jelentőséggel bír a személynevek írásmódja. A szerző a vezetéknevek esetében az eredeti írásmódot 2 SL SVL Zw Grund, passim. A tárgyidőszak jegyzökönyveinek regesztái: TlRNITZ-SzAKÁCS, 1996; SZAKÁCS, 1997. 237