Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Oklevél-értelmezési kérdések és alkotmánytörténeti következményeik a 13–15. századi Magyarországon / 33–47. o.

Közlemények László felperes előadta, hogy az ő atyjához, Miklóshoz, Mihály fiát, a néhai Jánost, a birtokban levő (fiúsított Anna) úrnő atyját a rokonság olyan szoros köteléke kapcsolta, hogy ennek a Jánosnak a leányát, Annát [...] Lajos király úr a (felperes) atyjának, Miklósnak a joga sérelmére jogosan nem tehette [...] ennek a Jánosnak minden jogában törvényes atyai örökössé". A felperes ezen kívül ugyanekkor felmutatta I. Lajos 1375. évi titkos pecsétes, ismertetett ígéretét is, hogy az esetleges, majdani fiúsítást csak a főpapok és bárók beleegyezésével valósítja meg, és e nélkül a cselekmény érvénytelen legyen. A nádor 1398. június 17-én Visegrádon kelt oklevele szerint a következő államjogi kérdés eldöntésének kényszerében is találta magát. Oklevele előadja: „Miután a peres felek a velük hozott oklevelek felmutatása után előterjesztették kívánságukat, hogy [...] okleveleik tartalma szerint leszármazásuk ügyét tisztázzuk és határozzuk meg, jóllehet Lajos király úr kinyilvánította, hogy ezt az Anna úrnőt főpapjainak és báróinak tanácskozása és beleegyezése nélkül egyáltalán nem teszi atyja törvényes jogutódává, mégis mivel ennek a fiúörökössé tételnek az oklevele privilegiális (= kettős függőpecsétes) alakú volt, abból, hogy ennek a pecsétnek az egyik lapját Demeter akkori bíboros úr, abban az időben zágrábi püspök, másik lapját Erzsébet királyné úrnő, Lajos király úr édesanyja őrizte, amint az tudott dolog (tandem quia ipsa prefeccio filialis tandem eo, quod tunc unum par ipsius sigilli dominus Demetrius, pridem cardinalis tunc autem episcopus Zagrabiensis, aliud verő par [...] Elisabet regina, mater... Lodovici regis dinoscuntur conservasse), ebből világos volt nekünk, továbbá a tisztelendő Demeter veszprémi püspök atyának, Frank mostani országbírónak és az ország más nemeseinek, hogy (a függőpecsétes fiúsítás, ipsa prefeccio filialis privilegiata) a királyné úrnőnek, a főpapoknak és báróknak az akaratából és szándékából történt (De intencióm et voluntate ipsius domine regine, prelatorumgue et baronum facta fuisse dicto Demetrio episcopo Vesprimiensi et dominó Frank iudici curie regié aliisque regni nobilibus apparebat)."

3 Amikor az eljárás ebbe a szakaszba jutott, és a nádor meghagyta az ítéletlevél kiállítását Anna úrnő részére, akkor a felperes az ítélőmesternél kijelentette: nem elégszik meg az Anna és az ő rokonsági viszonyukról bizonyos olyan oklevelek hiteleshelyi átiratainak felmutatásával, amelyeket addig nem produkáltak eredetiben, hanem most ezeket követelte. Ez elől a bíróság nem zárkózhatott el, későbbi időpontra el is rendelte bemutatásukat.

4 A per folytatása és a lezárása a továbbiakban nem ismeretes. Ez természetesen birtok- és családtörténeti tekintetben a tudomány jelentős vesztesége. Ez alkalommal azonban nem ezt, hanem inkább egy pecséttani és alkotmánytörténeti kérdést szeretnénk a kutatás középpontjába állítani, a király 1377. március 13-i oklevelének keletkezési körül3 NAGY-VÉGHELY-NAGY, 1890. II. köt. 288-289. A királyi nagypecsét lapjainak 1377. évi őrzéséről és a belőle vont következtetésről szóló nádori oklevélrészlet fentiekhez hasonló magyar fordítását L: GERICS, 1995/a. 308. 4 NAGY-VÉGHELY-NAGY, 1890. II. köt. 290. 42