Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Források a gyűlés úgy döntött, hogy megválasztja a végleges forradalmi bizottmányt, mert a dolgozók nagyobb része, közel háromnegyede már megjelent a hivatalában. A jelöltlistára a volt ideiglenes forradalmi bizottmányi tagok, valamint a dolgozók által javasolt valamennyi személy felkerült. A dolgozók között volt egy olyan törekvés, hogy szélsőséges elemek helyett még több higgadt, nyugodt embert és párttagokat válasszanak be a végleges forradalmi bizottmányba. így Badovszki Gyula Bakos elvtárssal és másokkal történt megbeszélés alapján javasolta Szilbereki Jenőt, mások viszont Borsi Zoltánt, valamint Lengéi Lászlót és még néhány személyt. Az ideiglenes forradalmi bizottmányi tagok közül nem lett jelölve Jeledi Tibor SZB-elnök és Perényi László. A jelölések után titkos szavazás alapján folyt le a választás. Szavazáson 163 érvényes szavazat volt. A választás érdekessége volt, hogy kibukott a bizottságból a legszélsőségesebb álláspontokat képviseli [sic] Létai (Leca) János és beválasztották Mohácsi Lászlót, valamint a gyűlésen elhangzott felszólalása után Jacsó Istvánt. így a végleges forradalmi bizottmányba a következő személyek lettek megválasztva: Kovács István, Gyarmati István, Vas Ádám, Mohácsi László, Csillag Istvánné, Borsai Tibor, Matus János, Kapfinger Tibor, Szakái Béla, László Béla, Jacsó István, Gödöny József, Szilbereki Jenő. A végleges forradalmi bizottmány többször foglalkozott azzal, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány nevezzen ki új legfőbb ügyészt, mert Non György vezetése alatt a munka beindítását nem látja lehetőnek, különösen azután, hogy az MSZMP Központi Intézőbizottsága által közzétett listán Non György neve is szerepelt, mint olyané, aki párt- és állami funkciót nem viselhet.

51 Ezután Non György már nem is folyt be az intézkedésekbe. A forradalmi bizottmány munkájára ekkor és az ezt követő napokban már az volt a jellemző, hogy lényegében szétbomlott és rendszerint csak néhány tagja tevékenykedett azzal, hogy részt vett az értelmiségi forradalmi bizottság, a minisztériumok forradalmi bizottmánya és a központi munkástanács ülésein, ahol többnyire Gyarmati István és néha Jacsó István jelentek meg. A politikai kérdésekben az addig is meglévő ingadozás mellett szakadás keletkezett, amennyiben a forradalmi bizottmány tagjainak egy része a forradalmi munkás-paraszt kormány vonalát tartotta követendőnek. A dolgozók között a legkülönbözőbb rémhírek terjedtek el. Ezeket főként Kiss Tibor és Létai János terjesztették, de állandóan magas pártösszeköttetéseire hivatkozó Mohácsi László is sok kétkedést vitt a dolgozók közé. Igen gyakran még olyan vitákat is lehetett hallani, hogy el kell-e ismerni a munkás-paraszt forradalmi kormányt. E kérdésben az általános felügyeleti főosztályon komoly viták zajlottak le, amiben hangadók voltak Somlai Miklós főosztályvezető-helyettes, Gönczöl József csoportvezető ügyész és Csillag Istvánné ügyész. Más osztályok dolgozói között is fel-felmerült ez a kérdés. Ilyen körülmények között vette a hírt a forradalmi bizottmány az új legfőbb ügyész megválasztásáról. A róla hallott vélemények alapján a forradalmi bizottmány úgy látta, hogy a régi törvénysértések megismétlődésétől tartani nem kell, és ezért úgy döntött, hogy teljes mértékben támogatni kívánja az új legfőbb ügyész munkáját. Ezt a legfőbb ügyésszel, amikor az a forradalmi bizottmánnyal összeült, közölték, és ő azt tudomásul is vette. 51 Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-i ülésén Kádár János tájékoztatta a KB-t arról, hogy belső intézkedés történt arról, hogy a korábbi vezetők bizonyos csoportja többet nem tölthet be vezető szerepet (ekkor hangzott el Nonn György neve is). Nonn György neve az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 23-án tartott ülésén ismét felmerült egy Népszabadságban megjelent cikk kapcsán. Közli: MSZMP, 1993. 30., 101, 105. Nonn Györgyöt az Elnöki Tanács 1956. november 16-án mentette fel és Szénási Gézát nevezte ki legfőbb ügyésznek. 218