Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban Ezt követően a forradalmi bizottmány egy esetben sem ült össze teljes létszámmal, és így a gyakorlatban még a feloszlató rendelkezés megjelenése előtt működése megszűnt. Ezt elősegítette a november 20-a körüli MSZMP intézőbizottsági választás. Ugyanis ezt követően az volt a jellemző, hogy a forradalmi bizottmány egy része, amely Mohácsi László és Gyarmati István köré csoportosult, lényegében tartotta a korábbi politikai vonalat, míg a forradalmi bizottmány másik része ettől a csoporttól leszakadt. így Gödöny József és Kovács István még novemberben belépett az MSZMP-be, majd áprilisban Szilbereki Jenő is kérte átigazolását. A Mohácsi körüli csoportosulás azonban a forradalmi bizottságok feloszlatása után még márciusig fennállott és éreztette hatását. November 10-én Borsi Zoltán, aki az MDP pártszervezet megbízott titkára volt, Bagdi Lajosné pártvezetőségi taggal átment az V. ker. pártbizottságra és felvette a kapcsolatot. Ezt követően egy ideig ketten, majd később egyedül Borsi elvtárs tartotta az összeköttetést. Az épületen belül megkezdték az MSZMP szervezése érdekében a munkát, és több dolgozóval beszéltek, elsősorban a személyzeti és különleges ügyek osztályán. Amikor november 16-án Szénási elvtárs lett a legfőbb ügyész, vele is felvette a kapcsolatot Borsi Zoltán és Bagdi Lajosné, és bejelentették, hogy a párt szervezése érdekében tevékenykedni kívánnak. November 21-ére az alakuló gyűlést egybe is hívták, ahol mintegy 60 volt MDP-tag jelent meg. Borsi Zoltán bejelentette, hogy MSZMP szervezetét akarják megalakítani, majd megjelölte, miként lehet a párt intézőbizottságát megválasztani. Ezt követően vita keletkezett. Ennek során felszólalt Mohácsi László is, aki kifejtette, hogy a párt szervezését nem tartja még időszerűnek és nem látja biztosítottnak azt, hogy az MSZMP a helyes politikai irányvonalat fogja képviselni és nem esik vissza az MDP régi hibáiba. Közölte, hogy ilyen véleményeket hallott a pártközpontban is, sőt tud arról, hogy a központi intézőbizottság néhány tagja megbízólevelét is visszaadta. Neveket azonban még kérdésre sem volt hajlandó közölni. Ezt követően még azt is állította, hogy a pártfunkcionárkisok nagy része hasonlóan [sic] álláspontot képvisel nemcsak Budapesten, hanem vidéken is. Mohácsi Lászlónak ez a felszólalása nemcsak akkor okozott nagy zavart és váltott ki kétkedést, hanem még hosszú ideig éreztette káros hatását. A vita befejeztével titkos szavazással a jelenlévők 3 tagú intézőbizottságot választottak (Varga Sándor, Szilágyi József, Csillag Istvánné). A 3 tagú intézőbizottság gyakorlatban azonban nem működött, mert néhány nap múlva csupán egyetlen tagja, Varga Sándor maradt a helyén és lépett is be az MSZMP-be. Ő látta el az intézőbizottság funkcióját egészen 1957. január első napjaiban történt taggyűlésig, ahol megválasztották a jelenlegi intézőbizottságot (Borsi Zoltán, Gödöny József, Radó Ilona, Szántó György, Major Miklós). Ilyen körülmények között a pártszervezet vajmi kevéssé éreztette hatását az ügyészi munkára és a párt irányvonala tisztázása érdekében. Ezért sokkal később indult meg a helytelen nézetek elleni fellépés, ami szükségszerűen visszahatott az ügyészi munkára is abban a vonatkozásban, hogy a meglévő ingadozást nem lehetett megszüntetni. Komolyabb fejlődés a januári taggyűlést követően jelentkezett, amikor megtörtént a párt sorainak rendezése és az ellenforradalmi behatások elleni fellépés, amely igen gyakran nem volt elég határozott és kemény, és így meglehetősen későn, csak március végén tudta elérni azt, hogy Mohácsi Lászlót — aki köré a Legfőbb Ügyészségen belül a hozzá hasonló ellenforradalmi ideológia talaján álló személyek csoportosultak — a hivatalból eltávolítsák. Ha a kommunisták a taggyűléseken és egyéb pártfórumon nyílt elvi harcot folytattak volna, akkor erre az intézkedésre már korábban kerülhetett volna sor, és a Legfőbb Ügyészségen a politikai légkör is korábban tisztázódik. 219