Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Források November 3-án éjjel az épületben csak néhány személy tartózkodott, így Borsai Tibor főosztály ügyész, Kertész Tibor nyomozó, Fehér József gépkocsivezető, Ujfalusi Imre gk. vezető, Németh Gabriella gépíró és a katonai ügyészség néhány tagja. Este 8 óra körül Bata vezérezredes

50 „K" vonalon felhívta a Legfőbb Ügyészséget és Borsai Tibortól aziránt érdeklődött, hogy az áv-beosztottaknak miért kell jelentkezniük, ugyanis fia is államvédelmi tiszt. Erre Borsai Tibor közölte vele, hogy a jelentkezésre való felhívást nem a Legfőbb Ügyészség adta ki, az ügyészi szervek börtönökkel nem rendelkeznek, egyúttal közölte, hogy a felhívás szerint egyénileg fogják igazolni a jelentkező államvédelmistákat Bata vezérezredes a tájékoztatást megköszönte. Este még a Mosonyi utcai rabkórházból telefonáltak és közölték, hogy a még benn lévő rabok elbarikádozták magukat és kitörésre készülnek, mert nincsenek megelégedve az előző napon történt ügyészi szabadításokkal. A parancsnokság azt kérte, hogy azonnal menjen ki egy ügyész és nyugtassa meg a rabokat. Ezt Borsai Tibor referálta Kovács István alezredesnek, aki úgy intézkedett, hogy másnap reggel ki kell küldeni egy ügyészt. Erre azonban nem került már sor. Hajnalban az ágyúdörgés után kb. 15-20 perccel „K" vonalon a nemzetőrség országos parancsnoksága kereste a Legfőbb Ügyészséget, és érdeklődött, hogy mi az ágyúdörgés oka. Borsai Tibor közölte velük, hogy ezt inkább nekik kellene tudni, nem a Legfőbb Ügyészségnek, amire azt válaszolták, hogy utánanéznek a dolognak és a Legfőbb Ügyészséget is tájékoztatják. Erre azonban már nem került sor. Ezt követően nem sokkal a rádióban elhangzott Nagy Imrének a nyilatkozata. Ekkor Borsai Tibor azokat a hivatalvezetőket (Götz János, Varga Sándor, Kovács István), akiket telefonon elért, felhívta és utasítást kért és egyúttal tájékoztatta is őket az eseményekről. Götz János legfőbbügyészhelyettes és a többiek azt az utasítást adták, hogy a bent lévők hagyják el az épületet, azokat a névsorokat és lakáscímeket, amelyek alapján az ügyészeket megtalálhatnák, valamint a forradalmi bizottmány által kiadott igazolványblankettákat, valamint azt a jegyzéket, hogy kik kaptak ilyen igazolványokat, semmisítsék meg, nehogy idegen kezekbe kerülhessenek. Ennek megtörténte után 7 óra körül Borsai Tibor és az említett személyek elhagyták az épületet. Az épületben csak a házfelügyelő maradt. 50 Bata István (1910-1982) 1949-ben munkáskáderként ezredesi rangban felvették a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjeinek sorába, majd a moszkvai Katonai Akadémiára vezényelték. Az iskola elvégzése után vezérőrnagyi rangban az Országos Légvédelem parancsnoka lett. 1950. október 7-én kinevezték vezérkari főnökké és altábornaggyá léptették elő. 1951 és 1953 között az MDP KV póttagja. 1953. július 4-én, Farkas Mihály leváltása után honvédelmi miniszterré nevezték ki. A KV júniusi ülésén kooptálták a KV-ba, a PB póttagja lett. 1954-ben vezérezredessé léptették elő. 1955. május 14-én tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar delegációnak. 1956. október 23-án tagja lett az MDP KV Katonai Bizottságának. Október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére. Október 27-én felmentették miniszteri tisztségéből, és vezető pártfunkcióit is elvesztette. Az eddigi életrajzi adatok szerint október 28-án a Szovjetunióba szállították. November 2-án tárgyalt a Moszkvába érkezett Kádár Jánossal, majd részt vett az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén. A közölt forrás szerint viszont november 3án telefonon beszélt a Legfőbb Ügyészséggel. Az MSZMP IIB 1957. február 19-i döntése értelmében egy évig nem térhetett haza. 1958 szeptemberében tért vissza Magyarországra. Kizárták a pártból, majd 1959. február 13-án megfosztották rendfokozatától. Visszatért korábbi munkahelyére (BESZKART). Először remízigazgató, majd a BKV Baleset-elhárítási Osztályának vezetőjeként dolgozott. 216