Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban ne beszélni. Eközben kijött Kovács István és bemutatkozott az újságírónak. Az újságíró azt hitte, hogy a Jogász Szövetségi Kovács Istvánnal áll szembe[n]. Kovács István alezredes megmagyarázta, hogy nem a Jogász Szövetségi Kováccsal, sem a Politikai Bizottság tagjával nem azonos. Az újságíróval még néhány szót váltott Skorka György jelenlétében, azonban itt nem volt szó [az] október 23. előtti politikai elítéltek ügyeinek felülvizsgálatáról. Ekkor Kovács Istvánt a beszélgetés színhelyéről elhívták, az újságíró pedig eltávozott. Másnap Skorka György és Kovács István csodálkoztak legjobban azon, hogy az újságíró mit kerekített a néhány perces beszélgetésből.

49 Egyébként ezekben a napokban már jellemző volt a forradalmi bizottmány munkájára, hogy nem annyira a teljes bizottmány előtt kerültek megvitatásra egyes kérdések, hanem azon kívül, többnyire csak néhány, éjjel-nappal az ügyészségen bent lévő bizottmányi tag intézkedett és legfeljebb csak másnap tájékoztatta a forradalmi bizottmányt. A jegyzői teendők elhanyagolása miatt nem lehetett figyelemmel kísérni azt, hogy milyen kérdésekben, milyen határozatokat hozott a forradalmi bizottmány. Olyan is előfordult, hogy a forradalmi bizottmány valamelyik tagjának intézkedésére a pártiroda kulcsát még október utolsó napjaiban a portáról elvitték azzal, hogy a párttitkár és az adminisztrátor bejutását megakadályozzák. Borsi Zoltán, Fekete Béláné és Bagdiné azonban a későbbiek során mégis a pártirodába jutottak, az ott lévő anyag egy részét megsemmisítették, a többit pedig elrejtették. A hivatalban lévő ügyészek egy része a fegyveres felkelők, illetőleg a börtönökben lévő politikai elítéltek szabadításával foglalkozott. Több újonnan megalakult párt és nemzeti bizottság képviselője is megjelent a Legfőbb Ügyészségen, és követelte, hogy megfigyelőként részt vehessenek a politikai foglyok ügyeinek felülvizsgálatánál. Jellemző volt, hogy ezekben a napokban egyre több különböző igazolványokkal rendelkező szervek képviselői jelentek meg a Legfőbb Ügyészségen és sok idegen arcot lehetett látni. A fogolyszabadításban részt vevő ügyészek elmondták, hogy a börtönökben a helyzet tarthatatlan és sokszor félniök kell attól, hogy a tömeg, amely nem törődik az ügyészi állásfoglalással, meg fogja őket verni. Elmondták, hogy a kiszabadított rabok szabadításuk után maguk folytatták a többi rab szabadítását, és többször a börtönőröket csukták a kiszabadított rabok helyére. Ilyen történt pl. a budapesti országos börtönben (Gyűjtő). Ilyen körülmények között több ügyészt kérelmére a következő nap nem is küldtünk ki a fogolyszabadításra (Pl. Vas Kálmánt). A Markó utcai börtönben Bogár százados és Radó Ilona elvtársak egyetlen politikai elítéltet sem bocsátottak szabadon, hanem azon a címen, hogy az ott őrzött, Vácról szabadult politikai elítéltekről nincs anyag, ezekről csak listát vettek fel. Az eredmény az lett, hogy azt kereste a tömeg, hogy ki az az ügyész, aki ezeket a politikai foglyokat nem akarja szabadítani. Az ügyészek között nagyon ideges volt a hangulat a fogolyszabadításoknál tapasztaltak és az utcai vérengzések miatt. Sokan féltek, hogy előbb-utóbb az ügyészekre is sor kerül. Ennek a véleményüknek hangot is adtak és a forradalmi bizottmány előtt is felvetették. A forradalmi bizottmány az említett felhívás kiadásán kívül többször fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz is, ahol csak ígéretet kapott és olyan tájékoztatót, hogy az új, egységes karhatalom néhány napon belül meg fog ilyen atrocitásokat előzni és akadályozni. Voltak olyan kezdeményezések az egyes ügyészek részéről is, de a forradalmi bizottmány előtt Borsai Tibor felvetése alapján is, hogy olyan ügyészeket, akiknek zakla49 A jelentéshez mellékelték a Magyar Világ november 2-i számában megjelent Ma reggel az utolsó politikai elítélt is elhagyta a börtönt című cikkének másolatát. Közli: SZALAY, [1989] 382-383. 213