Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban tájékoztatást kértek az eseményekről. A legfőbb ügyész azt közölte, hogy a tüntetések eddigi során ellenséges cselekmények nem történtek, remélhetőleg szervezett mederben lehet lefolytatni a tüntetést. Október 24. szerda A harcok miatt ezen a napon csak mintegy 20 ügyész jelent meg a munkahelyén. Az épületben lévő ügyészek a legfőbb ügyész előszobájában tartózkodtak. Zömmel az akkori nyomozási főosztály és a különleges ügyek osztálya ügyészeiből tevődtek össze. Ruszka elvtárs mint rangidős volt a vezető és tartotta a kapcsolatot a KV-nél tartózkodó legfőbb ügyésszel, valamint a vidéki ügyészségekkel. L 11-kor Non György legfőbb ügyész utasította Gödöny József

12 osztályvezető ügyészt, hogy az itt lévő ügyészekből a bűnügyhöz értőket vegye maga mellé, menjen át a budapesti főosztályra, ott vegye kézbe az irányítást és kezdje meg a statáriumra alkalmas ügyek kiválasztását és előkészítését. Gödöny József nyomban felvette a kapcsolatot a főosztállyal, illetőleg akkor már a főosztályon tartózkodó Posgay István ügyésszel. Posgay István közölte, hogy egyenlőre [sic] szó sem lehet arról, hogy átmenjünk a főosztályra, mert éppen ebben az időben a fegyveres felkelők a főosztály megtámadására készülnek és valamennyi rendőr a támadás elhárítására készül, a foglyok őrzésére is alig van ember. Ezzel egyidőben, ügy X 11 tájban kezdődött meg a Legfőbb Ügyészség épületének BM felé eső oldalán egy ütközet, amely közel " óráig tartott és a felkelőknek 5 halottja maradt a helyszínen. Ilyen körülmények között Ruszka István jelentette a legfőbb ügyésznek, hogy az utasítását végrehajtani nem tudjuk, mire ő azt válaszolta, hogy amint lehetséges, kezdjük meg a munkát, addig is vigyázzunk magunkra és mindenképpen biztosítsuk az épület védelmét. Röviddel ezután megérkezett Varga Sándor főosztályvezető, majd Götz János,

13 [a] legfőbb ügyész helyettese is. Mivel arról nem lehetett szó, hogy konkrét statáriális ügyek előkészítésével foglalkozzunk, az ügyészek arra törekedtek, hogy a vidéki ügyészségekkel és szervekkel kapcsolatot létesítsenek és tájékozódjanak az eseményekről, és utasítást adjanak megfelelő intézkedésekre. Igyekeztek valamennyi vidéki megyei ügyészséget telefonon felhívni és őket arra utasítani, hogy a statárium kihirdetéséről gondoskodjanak. A megyei ügyészségek nagyobb részével ez a kapcsolatfelvétel sikerült, az utasításokat átvették, sőt néhányan közölték, hogy a rádióban elhangzott közlemény pártszervezetének titkára, majd a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) főtitkára, 1948 és 1949 között a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MTNSZ) elnöke volt. 1952-től 1956-ig népművelési miniszterhelyettes, 1956 februárjától legfőbb ügyész. 1957-től a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese, 1982-től igazgatója. 1987-ben vonult nyugdíjba. 11 Mátai Pál (1919) 1952-től a Pest Megyei Főügyészség ügyésze. 1953-tól a Legfőbb Ügyészség Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztályán ügyész, később osztályvezető, majd főosztályvezető ügyész. 1956. december 11-től a Fejér Megyei Főügyészség főügyésze. 1983-ban nyugdíjazták. 12 Gödöny József (1925) 1949-ben végezte el a pécsi jogtudományi egyetemet. Kezdetben a pécsi egyetemen tanársegéd, majd a pécsi járásbíróságon fogalmazó. 1951-től a pécsi államügyészségen ügyész, 1953-tól a komlói járási ügyészség vezetője. 1954-től a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, 1960-ban nevezték ki az Országos Kriminalisztikai Intézet vezetőjévé. 1991-ben vonult nyugdíjba. 13 Götz János (1915-1975) 1949-ben tette le az egységes bírói és ügyvédi vizsgát. A Pestvidéki Államügyészség, majd 1951-től a Budapesti Államügyészség ügyésze. 1953 szeptemberétől 1957. január 31-ig a legfőbb ügyész helyettese. Ezt követően a Fővárosi Főügyészségen főügyész 1975193