Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények magyar államtól a székely fiút, aki tiszta, ügyes és nem lop, mint azt az oláh fiút, aki ügyetlenebb, nem oly tiszta, és akire nem lehet elmondani, amit az imént a székelyre elmondtam. Én tehát azt hiszem, hogy sokkal praktikusabb volna az internátus helyett, amelyben a székely fiú 240 koronába kerül évente, száz koronával dotálni azt a szász iparost, aki szívesen nevelné érte azt a székely fiút. Különálló nézetem volna, hogy fel volna veendő az ipari vállalatokba egy gazdasági gépgyár kreálása, amelynek magán a Székelyföldön vevőpiaca volna, amelynek tehát minden előfeltétele, még a kereskedelmi előfeltétele is megvolna. Székely György dr., főispán: Van Brassóban. Koós Mihály dr.: Itt van feltüntetve e munkálatban, hogy a gazdasági gépek milyen kevéssé vétetnek használatba a Székelyföldön. A székely kirendeltség gazdaszövetkezete 70 000 korona ára gazdasági gépeket kapott egy esztendő alatt: bámulatosan megkedvelték az emberek a gépeket, úgyhogy ezt már a kereskedelem is érzi. A Székelyföldön székiben árulják már a gazdasági gépeket, és szükség is van rájuk. Ennek tehát egész Erdélyben piaca volna. Ma egész Brassóban van egy gazdasági gépgyár, amely azonban csak mellékesen foglalkozik gazdasági gépek gyártásával. A gazdasági gépgyárnak megvan minden előfeltétele: ott van a vas, ott van a fa, amelyet nem tudunk értékesíteni, ott van az ügyes munkás. Ez nem oly komplikált munka, hogy el ne tudnák maguk a székelyek végezni, és a székely mezőgazdaságnak is igen nagy szüksége volna arra, hogy a gazdasági gépgyára legyen, és ne kelljen Mosonból hozatni Kühnetől a gépeket vagy Kalmártól [a] rostát, amidőn 35-50 koronába kerül a gép és még öt koronába belekerül az odaszállítás. Ennek tehát minden feltétele megvolna; és ha méltóztatnak új vállalatokat praeliminálni a Székelyföldre, méltóztassanak egy gazdasági gépgyárat is felvenni; nagyon szükséges, hasznos és kivihető volna. Gróf Lázár István, Maros-Torda vármegye főispánja: T. értekezlet! Maros-Torda vármegye nevében mindenekelőtt köszönetet mondok a miniszter úr őnagyméltóságának a székely érdekek istápolásáért. Marosvásárhely és Maros-Torda vármegye mint a székelység szíve kell hogy kivegye a maga részét az akcióból. Maros-Torda vármegye nem is idegenkedik ettől és megtesz mindent, hogy a székelység ügyét lehetőleg előmozdítsa. Azonban már maga az előttünk fekvő munkálat feltárja azokat a nehézségeket, amelyekkel ebben a tekintetben küzdeni kell. Igen szépen tünteti ki a földmívelés különböző viszonylatait, ügyesen csoportosított statisztikai adatgyűjtemény megvilágítja azokat a nehézségeket, amelyek a székelység megélhetését akadályozzák. Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy milyen kevés az a termőföldből, amely egy-egy emberre az Alföldhöz képest jut. De ez még hagyján. Ha aránylagos volna a szántóföld eloszlása, még minden jó volna. De nagy baja a székelységnek a szántóföld szerencsétlen elhelyezése, és az, hogy ami van, olyan kis parcellákra szakad szét, hogy azok a megélhetést nem biztosíthatják. Éppen ezért a székelységen csak az iparral lehet segíteni. Az ipar fejlesztése természetszerű gócpontok nélkül elképzelhetetlen, elképzelhetetlen már azért is, mert hiszen azoknál a tarifanehézségeknél fogva, amelyek fennállanak, a termékek különben nem volnának értékesíthetők. Ma a székely károsodik úgy a javak eladásánál, mint azok beszerzésénél. így tehát az ipari gócpontok szükségessége nyilvánvaló; ha ezeket megteremteni nem tudjuk, akkor a 108