Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció székelység helyzete sem kereskedelmi, sem ipari téren nem javulhat. E gócpontok megte­remtésére pedig más eszköz nincs, mint a közlekedés olyan irányítása, amely ezeket a gócpontokat maga teremtse meg. Ma azonban sem vasutaink, sem közutaink nincsenek; Csík vármegyében, de különösen Háromszék és Maros-Torda vármegyében, valamint Udvarhely megyében is rendkívül sok ebben a tekintetben a kívánnivaló. Az pl., hogy a gyergyói részekben a községek nagyságánál és helyzeténél fogva az állami és törvényha­tósági utak mind olyanok, amelyek szelik az illető községeket, még nem menti fel ezeket a községeket attól, hogy oda, ahol legtöbb beszerzési forrásuk van, a közlekedési utakat kiépítsék. Ha 8-10 év előtt a községekben felvetették volna az utak kérdését, azt, hogy minden egyes nagyobb határrészben a közlekedési utak kiépíttessenek, hogy az erdők­höz való közlekedés biztosíttassék, akkor azoknak az erdőknek értékesítése sokkal sze­rencsésebben történhetnék meg, mint ma történik. A vasúti és közlekedési politikát úgy kell irányítani, hogy a vasutak és az utak az előre kiszemelt és a természet által megjelölt helyeken fussanak össze. Ezáltal a gócpontok maguktól megteremtődnek. De én a ma­gam részéről az engedélyezés alá tartozó vasutak ügyét is bizonyos mértékben hibásnak tartom, mert ha pl. a nyárádszerdai vasút Nyáradtő felé fut és nem Nyárádszereda­Marosvásárhely felé, akkor az egész vidék forgalmát eltereli Marosvásárhelytől és ezzel gyengít egy gócpontot. Ezért minden engedélyokirat kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy felkaroltassanak azok a városok, amelyeknek a fejlődés törvényei szerint gócpontokká kell lenniök. A hitelügy megint olyan kérdése a székelységnek, amely a Székelyföldet a telek­könyvi állapotok zavartsága folytán az ország legkedvezőtlenebb vidékei közé sorozza. Bátran mondhatom, hogy a Székelyföld telekkönyveinek 50%-a olyan, hogy ha ott valaki a legkisebb hitelt akarja igénybe venni, napokra terjedő munkát ad az ügyvédeknek, amíg a telekkönyvi állapotot tisztázzák és lehetővé teszik jelzálogkölcsön felvételét. Ez kapcsolatos a tőke kérdésével is, mert hiszen a hitel rendelkezésünkre állana, ha az ingat­lanok könnyen volnának megterhelhetők, ámbár a bizalmatlanság az ipari célokra való tőkebefektetés iránt a székelységnél nagymértékben uralkodik, úgyhogy amennyiben itt az állami támogatás nem jön közbe, én is meg vagyok győződve, hogy nem fogjuk bizto­síthatni vállalatainkhoz a szükséges tőkét. Feltétlenül gondoskodásunk tárgyát kellene hogy képezze az, hogy valamely módon a hitelintézetekkel olyan eljárás állapíttassék meg, amelynek rendén az illető feleket semmi néven nevezendő teher a telekönyvi tisz­tázás tekintetében ne érhesse. Akkor a tőkeszerzés mindjárt könnyebben fog menni. Ebben a tekintetben azt hiszem, hogy talán maga az értekezlet fordulhatna egy átirattal az igazságügy-miniszterhez, amelyben a Sándor János őméltósága által felhozott arányo­sítás! és tagosítási bajokra felhívnók az igazságügy-miniszter úr figyelmét és felhívnók a figyelmét arra, hogy ha forszírozott erővel, ha számfeletti bírák beosztásával is, de min­denáron el kell követni azt, hogy az arányosítási és tagosítási kérdések gyorsan befejez­tessenek, mert ha ezek az eljárások soká tartanak, a föld teljesen kihasználtatik, úgyhogy mire az eljárás végére ér, az mint értéktelen kavicstömeg fog az illetők tulajdonába át­menni. A fürdőügyi kérdés, bár őnagyméltósága kijelentette, hogy ez a kérdés nem tartozik az ankét keretébe, talán mégis bevonható addig a határig, hogy sürgessük a kérdésnek a törvényhozási szabályozását. És erre nézve talán megint a belügyminisztériumhoz volna átirat intézendő. Mert amíg a fürdőügyi kérdés tételes törvényekkel rendezve nem lesz, addig a fürdők érdekében hathatós működést kifejteni még akkor is bajos volna, ha az egyes fürdőbirtokosok összetartanának, aki azonban a székelyföldi viszonyokat ismeri, az tudja, hogy alig lehetne három-négy fürdőtulajdonost összehozni, akik hajlandók 109

Next

/
Thumbnails
Contents